Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

40 Öröklési jog. zas életet megszakította, minek következtében ki kellett mondani azt, hogy azon nő, ki férje gyilkosával házasságtörő szerelmi viszonyt folytatván, a gyilkosság elkövetése után a gyilkost pártolásban részesiti, régi törvényeink szellemében nem érdemes arra, hogy férje vagyonában örökösödjék és a gyilkosság folytán vagyoni előnyben részesüljön. Az előrebocsátottak értelmében tehát felp.-t keresetével elutasítani kellett. (1891. június 17-én, 10,020/1890. sz.) Szerelmi viszony nem érdemetlenségi ok. 27. C.: Az id. törv. szab. 7. §-a szerint a szükségörökös a kötelesrészből csak a H. K. I. R. 52. és 53. czimeiben felsorolt kitagadási okok valamelyikének fenforgása esetében zárható ki, miből folyólag, ha elfogadtatnék is, hogy örökhagyót a felp. kitagadására, ennek az I. r. alp. viszonválaszában megjelölt nyilvános szerelmi viszonya vezette és ha a végrendeletben fel nem emiitett ez a szerelmi viszony perrendszerüen bizonyítva volna is, minthogy az nem tartozik a H. K. idézett czimeiben felsorolt esetek közé, a kitagadásra törvényszerű indokul akkor sem szolgálhatna; mert továbbá az örökhagyó végrendeletének kitagadó rendelkezésében felp.nek a kötelesrészre való szorítása is benfoglaltatik s minthogy a szülő gyermekét minden indokolás nélkül feltétlenül jogosítva van a kötelesrészre korlátozni: felp. az érvényes végrendeletnek ezt a rendelkezését meg nem támadhatja s nem támadhatja meg azon az alapon sem, hogy a végrendeletben egyik indokul általánosságban felhozott az az ok, hog}r felp. az örökhagyó családjára szégyent hozó életmódot folytatott, bizonyítást nem nyert, mert meg nem állapitható, hogy örökhagyót ennek a rendelkezésnek megtételére egyedül a fent jelzett, általa valónak tartott, bár be nem bizonyított ok vezérelte s hogy azt a rendelkezést, ama vélelem nélkül, különben meg nem tette volna és pedig annál kevésbbé, mert örökhagyó saját végrendeleti szavai szerint —• azt „gyűlölet és bosszú nélkül" — törvényes jogára való hivatkozással tette, sőt annak is kifejezést adott, hogy felp. a kötelesrészére már ki van elégítve. (1901. szept. 20. 1545. sz.) Végrendeleti örökös érdemtelensége. 28. Debreczeni tsz.: Felp. keresetének hely adatik oly értelmezéssel, hogy özv. J. I.-né sz. K. Zs.-nak 1885. június 24-én Debreczenben kelt közvégrendelete azon részében, amely szerint alp. özv. J. S.-né sz. M. E.-t felhatalmazza a szentjóbi hegyi szőlő és szerelvényeinek belátása szerint szabad kézből eladásra s az