Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hagyomány. 345 kölcsönzött pénz is benfoglaltátik, mi iránti keresetnek útjában nem állhat, hogy az örökhagyó ugyanazon tokepénzre néz\e esetleg a hagyományos örököseit is hagyományosul nevezte. (1879. ápr. 1. 2214. sz.) Hagyományos intézet kétség esetében a végrendelkezéskor meg­lévő intézet. 24(>. C.: A néhai N. L. s neje által 1869. évi szept. 29-én alkotott közös végrendeletnek a keresetben szó szerint idézett m) pontjának tartalma kétséget nem enged a tekintetben, hogy azzal a kassai tápintézetben mint tényleg létező intézetben rendeltetett két alapítványi hely alakittatui, mert csak létező intézetben történhetik a végrendeletnek megfelelően a neveltetés folytonosan és megszakí­tás nélkül, csak létező intézetből való kilépésről és abban levő hely­nek elfoglalásáról lehet szó. Felp.-nek saját állítása szerint az általa képviselt kassai kir. konviktus 1848. évben megszüntetett és csak a 80-as években léptetett újra életbe, következőleg ezen intézet a végrendelet alkotása idejében nem létezett tényleg, hanem ezen idő­kön az alapítvány jövedelme ösztöndijakra fordíttatott, következőké]) már a végrendeletnek említett rendelkezései arra mutatnak, hogy nem ezen, akkor nem létezett intézetre vonatkozik a végrendeletnek m) pontja. Ha pedig tekintetbe vétetik, hogy az E), F) és 27- a. okiratok szerint a végrendelet alkotása idejében a 42. r. alp.-ként perbe idézett segélyző-egylet által fentartott tápintézet, melyben ta­nuló ifjak részint ingyen, részint mérsékelt díjfizetés mellett étke­zéssel láttatnak el, tényleg létezett, kétségtelenné válik, hogy a vég­rendeletnek emiitett rendelkezése a felp. által képviselt kir. konvik­tusra nem vonatkozhatik. Nem bizonyit felp. mellett, hogy az emii­tett tápintézetben az ifjak neveltetésben nem részesülnek, mert a felp.-i intézet a végrendelkezés idejében általában nem létezett, ab­ban való neveltetés tehát épen ki volt zárva és még azon esetre is, ha az említett tápintézetben az alapítvány bármily okból nem léte­síttethetett volna, ebből a végrendelet alkotása idejében tényleg nem létezett kir. konviktus javára jogot nem származtathatnának. Hogy a tápintézet zárjel alatt „konviktus"-nak neveztetik, felp. mellett a fentebb íelhozottaknál fogva szintén nem bizonyit, a mihez egyéb­ként az is járul, hogy a per adatai szerint ezen tápintézet a kir. konviktus épületében volt elhelyezve, tehát az említett zárjel alatti jelzés arra is vonatkozhatik. Nem bir alappal felp.-nek azon érve­lése, hogy a végrendelkezők akarata az volt, hogy az ifjak is uri nevelésben részesüljenek, mert a végrendelet m) pontja ilyen ren-

Next

/
Thumbnails
Contents