Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

328 Öröklési jog. dig e szabad rendelkezés alatt maradt hagyatékra kiterjeszteni nem lehet. Ezek szerint felp.-ek keresetükkel egészben elutasitandók lévén, elesik okszerűsége annak, hogy a kereseti kérelem teljesítése esetére felmerülő részletkérdések vizsgálat tárgyává tétessenek. C. : Hh. Indokok: A másodbiróság ítéletének az a része, melyben felp.-eket a hitbizomány felállítására irányzott keresetükkel elutasította, vonatkozó indoka alapján hh. Egyebekben pedig az Ítélet a kimondani kért hitbizományi helyettesítésre vonatkozólag azért hh., mert habár az A) a. végrendeletnek a hitbizomány felállítására vonatkozó, de nem foganatosítható rendelkezésének a hitbizományi helyettesítés felel meg, ennek fenforgása mellett sincs felp.-éknek kereseti joguk. Ugyanis hazai jogg}^akorlatunk szerint a hitbizományi helyettesítés csak első fokig terjed, a helyettesitettnek további helyettes nem rendelhető és az első helyettesitett a vagyon kizárólagos és korlátlan tulajdonosává válik. Már pedig jelen esetben kétségtelen, hogy első örökösnek, illetn e haszonélvezőnek az I. r. alp. tekintendő, mert ennek ezt a jogát mindannyi érdekelt fél elfogadta és ez a jog a hitbizományilag helyettesitettek jogával teljesen egyenlő, valamint kétségtelen az is, hogy első helyettesitettnek gróf Z. J. tekintendő. Minthogy pedig ezek mindketten az örökhagyót túlélték és igy örökségük, gróf Z. J.-nak pedig csak anyja, az I. r. alp. életfogytiglani haszonélvezésével terhelt, de egyébként korlátlan tulajdonjoga már megrryilt, ebből kifolyólag felp.-eket, kiknek ily körülmények között a hitbizománynak szánt vagyonok tekintetében sem a hagyaték megállapítása, sem az örökösödés kérdésében beavatkozási joguk nem lehet, ennek hiányában elutasítani kellett. A hagyatékhoz tartozó egyéb vagyonok és a per folyamán felmerült egyéb kérdések felett a fenforgó viszonyok között intézkedés szüksége elesett annál inkább, mert a hagyatéki iratok tanúsága szerint I. r. alp. gyermekeivel már kiegyezett. 1897. szept. 17. 964. sz.) Az örökhagyónak a végrendeletben hitbizomány felállítása iránt tett intézkedése mint hitbizományi helyettesítésre irányuló akaratnyilvánítás érvényes. 233. C.: Felp. keresetét arra alapítja, hogy korlátlan örökösödési joga van, miután végrendelkező hitbizomány felállítását czélozta és ez törvénynél fogva meg nem valósulhat. Azonban felp. eme kizárólagos, korlátlan örökösödési joga a felp.-tői születendő fiúgyermek öröklési jogával szemben megállapítható nem volt, mert