Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 317 szabad vagyont kapja meg-; miből folyólag a mint az első utóörökösre nézve az utóöröklési jog" megnyílik, az örökölt vagyon minden eddigi korlátozás alól felszabadul, s a további utóörökösök öröklési joga megszűnik, az eme további utóörökösök kijelölésére és utóöröklési jogára vonatkozólag fennálló bárminemű intézkedés hatálytalanná és semmissé válik. A joggyakorlatunkban kifejlődött eme tiltó rendelkezés következtében örökhagyónak végrendelete 12. pontjának 3-dik bekezdésében kifejezett akarata tehát teljes egészében végre nem hajtható. A végrendeletet teljes egészében vizsgálva és kutatva örökhagyó akaratát, valónak kell elfogadni azt a felp. i állítást, hogy örökhagyónak akarata a hitbizományul kijelölt vagyont illetőleg nem a hitbizományi helyettesítésnek a joggyakorlatban kifejlődött fenti s csupán egyfokú utóöröklésre terjedő intézményére irányult s nem arra, hogy a vagyon már az első utóörökös birtokában az általa megszabott korlátozásoktól menten, teljesen szabad vagyonná váljék, hanem azt czélozta, hogy az a vagyon az általa kijelölt utóörökösök birtokában és használatában mindaddig a maga egészében íentartassék és lekötve maradjon, a meddig a kijelölt utóörökösök közül csak egy is életben van. A végrendelet amaz intézkedéseiből azonban, hogy örökhagyó egyedileg megjelölte ama vagyontárgyakat, melyeket halála esetére örökségképpen az utána törvényes öröklésre hivatottaknak juttatni kivánt, sőt ezek egyikét — 5. r. alp. jogelődét — kifejezetten a kötelesrészre szorította, és hogy a hitbizományul szánt vagyonára vonatkozólag a hitbizomány felállításának nem sikerülte esetére is intézkedett és pedig nem a törvényes örökösök javára, nyilvánvaló az is, hogy örökhagyó a hitbizomán}rul szánt vagyont nem kívánta a törvényes örökösöknek juttatni. Ily körülmények közt figyelemmel arra a jogszabályra, hogy az örökhagyó akarata a lehetőség határai közt érvényre juttatandó, habár örökhagyó akarata a maga teljes egészében végre nem hajtható, végrehajtandó addig a határig, a meddig azt a törvény, illetve az ezt pótló joggyakorlat megengedi, vagyis a csupán egy fokra szorítandó utóörökléssel, mint a mely örökhagyónak a végrendeletben kifelezett akaratához mégis a legközelebb áll. Ezzel a korlátozással pedig örökhagyónak végrendelete 12. pontjának 3. bekezdésében kifejezett akarata végrehajtható. Nem szolgál ennek akadályul az örökhagyó után törvényes öröklésre hivatottaknak kötelesrészhez való igényjogosultsága, mert ezeknek és pedig felp.-nek és 1. és 5. r. alp.-éknek a perben tett nyilatkozatuk szerint kötelesrészük a végrendeleti intézkedés által sértve nincsen. Nem akadályozza azt az örökös nevezés hiánya sem, mert örökhagyó a végrendelet 12.