Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

A hagyaték. 7 sök örökségük erejéig egyetemlegesen felelősek az örökhagyó adósságaiért, és az 0) a. kimutatással igazolva van, hogy a marasztalt alp.-ek mindegyike oly értéket kapott örökségül, mely jóval felülmúlja a kereseti követelést. A II. r. alp. pedig, ki engedmény, illetve vétel utján szerezte meg az egjdk örökös örökségét, szintén örökösnek tekintendő, s mint örökségvevő ő is felelős az örökhagyó hitelezőivel szemben. Helyesen utasíttattak el a II., III. és IV. r. alp.-ek, az I. r. alp. atyja és fivére ellen indított az I) a. egyezségre alapított szavatossági alkeresetükkel, mert ennek egyáltalán nem volt helye. Az adós ugyanis azáltal, hogy az adósságot helyette más valaki a hitelező hozzájárulása nélkül átvállalja, nem szabadul az adósságtól szemben a hitelezővel, ki azt rajta mindég követelheti. És ha az adósság átvállaló a fizetést elmulasztja: ez a hitelező által fizetésre szorított adósnak nyújthat esetleg alapot önálló kártérítési keresetre, de az 1881 : LIX. tcz. hatálybalépte előtt sem szolgáltathatott neki alapot arra, hogy az 1868 : LIV. tcz. fennállott 79—81. §§-ai értelmében szavatosul perbe idézze az adósság átvállalót, az igazságszolgáltatás késleltetésével s a hitelező jogos érdekeinek sérelmével. (1884. márez. 28. 6189/1883. sz.). Közszerzemény csak fele részében hagyaték. 6. Pécsi tsz.: Tekintve, hogy a közszerzeményi vagyon e fogalmánál fogva is csak a közszerzőknek képezi közös tulajdonát, s ilyenekül csak örökhagyó és neje tekinthetők, figyelemmel arra, hogy e vagyon fele, 2460 K érték alp.-nek oly önálló és külön vagyonát képezi, miről örökhagyó végrendelkezni egyáltalán jogosított nem volt s minthogy alperes viszontkeresete ezen értéknek készpénzben leendő kifizetésére irányul, felperest, mint a hagyatéki javak tulajdonosát ennek megfizetésére kötelezni kellett. (1900. decz. 11. 16755. sz.) Pécsi T.: Az elsőbiróság Ítéletét a közszerzemény iránti viszontkeresetre nézve megváltoztatja s alp.-t erre nézve keresetével elutasítja, egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Örökhagyó végrendeletében olykép intézkedett, hogy összes vagyonát felp. örökülje, ennek alp. előtt magtalan elhalálozása esetén pedig az egész vagyonra alp. részére utóöröklési jogot engedve s ezenkívül alp. részére egy ház, fél telek, szőlők és pincze holtig tartó haszonélvezetét hagyta, a nélkül, hogy a többi vagyonra alp.-nek özvegyi haszonélvezeti jogot engedett volna. Az örökhagyó e szerint végrendeletében meghatározta azt, amiben alp.-t