Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Az özvegyi jog. 183 telekkönyvből ki nem törültetik, csakis a jóhiszemű ilynemű szerzést ismeri el érvényesnek; minthogy igy a beigazolatlan rosszhiszemű felp. a telekkönyvi állásra sikerrel nem hivatkozhatik, ennélfogva a kereseti kérelemnek a végrehajtás megszüntetése tekintetében helyt kellett adni. Nem volt figyelembe vehető alp.-nek az a kifogása, miként ő arról, hogy Sz. T.-át a bekebelezett haszonélvezeti jog özvegyi jogánál fogva illeti meg, tudomással nem birt volna; mert az 1880. évi 7766. sz. a. kelt telekkönyvi bejegyzésből ennek a jognak ily minősége minden kétséget kizáró módon megállapítható, mi okból a bejegyzési iratok beszerzése mellőzendő volt. (1894. okt. 9. 6421. sz.) Bpesti T. : A kir. jbiróság Ítélete hh. Indokok: Az elsőbirósági ítéletnek felebbezett része hh. volt indokai alapján és azért, mert íelp.-ek keresetüket helyesen indították az 1881 : LX. tcz. 168. §-a alapján s mert magánjogi törvényeinken alapszik, hogy az özvegyi jog az özvegynek újból férjhezmenetele által megszűnik, tehát nem áll az fenn még az esetben sem, ha a telekkönyvileg biztosított özvegyi jog nincs is törülve és nincs is telekkönyvileg kitüntetve, hogy ezen jog az özvegy újra férjhezmenetele által megszűnik és ha valaki tudva az özvegy újból férjhezmenetelét és tudva, hogy a bekebelezett haszonélvezeti jog özvegyi haszonélvezet, a mint ezt alp. az 1891. évi 4171. sz. kérvényéből kitetszőleg tudta és a solymosi 467. régi sz. telekjegyzőkönyvbe B. 4—11. sorszámú bejegyzések alapjául szolgáló 7336/1880. sz. végzésből tudhatta, jóhiszemű telekkönyvi jogszerzőnek nem tekinthető. (1895. febr. 15. 536. sz.) C. : A felebbezés visszautasittatik: mert a neheztelt Ítélettel a másodbiróság az elsőbiróság ítéletét hh.; az 1881 : LX. tcz. 168. § a szerint pedig a végrehajtás megszüntetésére irányzott kereset tárgyában az elsőbirósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen felebbezésnek helye nincsen. (1895. jun. 18. 4186. sz.) Haszonélvezet életfogytiglani téves bekebelezése mellett is megszűnik az özvegyi jog a második férjhezmenetellel. 119. Bpesti tsz.: A hivatalból beszerzett hagyatéki iratok, nevezetesen a Bpesten 1889. jun. 17-én felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyv s az 1889. okt. 28-án felvett hagyatéki pőttárgyalási jegyzőkönyv tanúsítják, hogy a felp.-ek édesatyja néhai S. E. után maradt s a keresetben megjelölt ingatlanok állagát tulajdonjogilag a leszármazó örökösök, t. i. a felp.-ek s az örökhagyó özvegye — az alp. — felp.-ek részére kérték átadni, mig azoknak haszonélve11*