Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

1GÜ Öröklési jog. Az özvegyi jog a megajándékozottal szemben. 116. P. M. 1891. ápr. 1-én elhalálozván, utána özvegyül felp. maradt. Örökhagyó még életében átadási szerződést kötött, mely szerint összes vagyonát unokáinak hagyta és birtokukba adta. Örökhagyónak első házasságából két gyermeke volt, minélfogva felp. özvegyi jogon haszonélvezetül az egész vagyonnak 1/3 részét és férje házában a lakást, továbbá az átadási szerződés érvénytelenítését kérte. Nagykikindai tsz.: Be van igazolva, hogy felp. P. M.-nek törvényes házastársa volt. Kétségtelen tehát, hogy felp.nek az 1840: VIII. tcz. értelmében férje után özvegyi joga van. Tekintettel továbbá arra, hogy néhai P. M.-nek az Aj a. csatolt halálesetfelvétel szerint első házasságából két gyermeke maradt, kétségtelen az is, hogy az id. törv. 18. §-a szerint felp. özvegyi jogát a hagyatéki vagyonra egy gyermekrész erejéig érvényesíteni joga van, annál is inkább, mert bizonyitatlan maradt azonv alp.-i állítás, mintha felp. férjét betegségben elhagyta és mással vadházasságban élt volna. Azonban daczára ennek, felp. keresetével elutasítandó volt, mert az id. törv. rendelkezése a dolog természetéből folyólag csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az elhalt férjnek hagyatéka maradt, mert csakis a meglevő hagyatéki vagyon ellenében követelheti az özvegy az őt megillető jogokat. Ámde az árvaszéki iratokból megállapítható, hogy néhai B. M.-nek vagyona nem maradt. De maga felp. is elismeri, hogy néhai P. M.-nak vagyona nem maradt és hogy néhai P. M. még életében öszszes vagyonát kiskorú unokáira — a jelen perbeli alp.-ekre — átruházta. Mivel pedig a hivatkozott törvény 18. §-a szerint felp.-nő özvegyi jogát csakis a férje hagyatéki vagyona ellenében van jogosítva érvényesíteni: felp-t. keresetével annál is inkább elutasítani kellett, mert az orsz. bir. ért. 4. és 8. §. rendelkezése szerint csak a köteles részre jogosítottak támadhatják meg az örökhagyónak ajándékozás utján tett vagyonátruházását, az özvegy pedig özvegyi jogának érvényesítése végett az örökhagyó ajándékozását megtámadni jogosítva nincsen. A kérdéses átadási szerződés gyámhatóságilag jóváhagyatván; jogérvényes okiratnak tekintendő annál inkább, mert a hivatkozott árvaszéki iratok adataival, valamint a tanuk vallomásaival igazolva van, hogy az átadott ingatlanok ellenértéke fejében a 2650 frt adósság kifizetését átvevők magukra vállalták. Nem igazolt tehát felp. olyan okot, mely ezen szerződés érvénytelenségét vonná maga után. (1896. május 21. 6899. sz.) Szegedi T.: hh. (1896. okt. 16. 4184. sz.j C.: A m.-bíróság ítélete abban a részében, mely szerint felp.