Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

154 Öröklési jog. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének azt a részét, melyben az elsőbiróság1 T. J.-nát a hagyatéki vagyonból kielégítettnek feltétlenül kimondotta, a T. R. kielégittetése kérdésében ennek főesküt itélt, az 1000 frtra nézve az ujabb Ítélet hozását mellőzte és felp.-eket a 150 frt elvont haszonra vonatkozó keresetükkel elutasitotta, az elsőbiróság megfelelő indokaiból hagyatik helyben és azért, mert a T. R. kielégítését az E) a. okirat nem bizonyítja; a kielégítés eszközlése nélkül pedig az örököstárs ifj. T. J. a T. R. örökségi jutalékát meg nem szerezte, ama perdöntő körülményre nézve tehát az elsőbiróság egyéb bizonyíték hiányában helyesen alkalmazta a főesküvel való bizonyítást: minthogy azonban azt a felp.-ek is elismerték, hogy T. R. öröklési igényére nézve teljesen kielégítve nem lett: ennélfogva arra az esetre, ha a nevezett részére megítélt főesküt le nem teszi s ennek következtében a hagyatéki vagyonnak őt illetendett 1/3-ad része az ifj. T. J.-re száll, a nevezettnek javára az apai örökségből kielégítetlenül maradt 300 frt járandóságát a tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg biztosítani, illetve az elsőbiróság ítéletét ennyiben kiegészíteni kellett. Az 1000 frt felp.-ekre a bpesti kir. Ítélőtáblának 36,604/1890. sz. a. hozott végzésével jogerősen átruháztatván, erre vonatkozóan itélethozásnak helye nincsen. Végre elsőrendű alp. a hagyatéki javakat özvegyi jogánál fogva egyszerűen és jóhiszeműen haszouélvezte és haszonélvezi, és ennélfogva elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. Az özvegyi jog kérdésében az elsőbiróság; ítéletének megváltoztatásával azért utasította el a kir. ítélő tábla a felp.-eket keresetüknek erre vonatkozó részével, mert az ideiglenes törv. szab. 16. §-a szerint az özvegyi jog; megszorítását csak a leszármazó egyenes örökösök követelhetik; felp.-ek pedig mint az egyik örökös ellen végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők ebben a tekintetben nem jogutódai, tehát az özvegyi jog korlátozására kereseti joggal nem birnak. (1891. okt. 26-án, 3735. sz.) C. : A T. ítelete az elsőrendű alp. özvegyi jogára vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik és e tekintetben az elsőbiróságnak ítélete hagyatik helyben, a T. R., H. J -né osztályrészére vonatkozó hasonlag felebbezett részében pedig; mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, nevezett T. R. atyai örökrészére nézve feltétlenül kielégítettuek és ehhez képest az egész atyai hagyatékra nézve néhai ifj. T. J. feltétlenül örökösnek mondatik ki, megterhelve az özvegy elsőrendű alp. nek az egész hagyaték V* részére vonatkozó haszonélvezeti jogával: egyéb felebbezett részében a másodbiróságnak ítélete hhagyatik.