Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)
Az özvegyi jog1. 141 felp.-nek — özvegyi jogát a hagyatéki vagyonban nyerendő, természetben kiszolgáltatandó lakás és eltartásra szoritotta ; s minthog}' a férjnek azon joga, hogy nejének özvegyi jogát végrendeletében a törvény korlátain belül szabályozhassa és korlátozhassa, kétségbe nem vonható; s minthogy az örökhagyó végrendeletét az özvegy meg nem támadta, igénye csak a törvényben gyökeredző és a végrendelet által sem korlátozható eltartás- és lakásból állhat, ennélfogva felp.-t azon kereseti kérelmével, hogy özvegyi joga az egész hagyatékra megállapittassék, s alp.-ek mint néhai özv. V. M.-nó K. örökösei a hagyatéki javak kiadására köteleztessenek, elutasítani kellett. De H. K. I. R. 67. §-a és az 1840 : VIII. tcz. 16. §-a rendelkezéseiből kétségtelen, hogy az özvegyet férje hagyatékából társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak megfelelő özvegyi lakás és eltartás illeti meg, melyet a férj még végrendeletileg sem korlátozhat, s e szerint eldöntés tárgyát csak az képezheti, kötelezhető-e az özvegy a törvényes örököstől a lakás és eltartás természetbeni kiszolgáltatását elfogadni, korlátolhatja-e erre a férj az özvegyi jogot, s ha az özvegy a közös háztartásból ok nélkül eltávozik, elveszti-e igényét a lakás s eltartásra, s mi felel meg, figyelemmel az örökhagyó társadalmi állására és vagyoni viszonyaira, az özvegyi tartás egyenértékéül? Az özvegyi jog az 1840: VIII. tcz. 16. §-a szerint tartásból, lakásból, ruházásból és esetleg kiházasitásból áll. Ezt a jogot a férj még végrendeletében sem korlátolhatja, de még kevésbé szabályozhatja akként, hogy az özvegy a lakást és eltartást az örökhagyó örökösétől természetben és közös háztartásban vegye igénybe ; mert az örökhagyónak netáni ily értelmű intézkedése az özvegyi jog szellemével és a jog szabad gyakorolhatásának alapfeltételével ellenkeznék; a miből következik, hogy az özvegy sem a természetbeni eltartást közös háztartás mellett elfogadni nem tartozik, sem a közös háztartásból való távozása által törvényszerű özvegyi jogát el nem veszti. A mi már most a felp.-i özvegyi tartásra megállapítandó évi járadék mennyiségét illeti, itt nem az a kérdés, mennyi fordíttassák a hagyaték jövedelmeiből a terhek esetleges törlesztésére, hanem egyedül az, hogy jogosan és méltányosan mennyit igényelhet az özvegy a maga tartására társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mérten? A birói becsű szerint 10029 frt hagyatéki teherrel szemben az örökhagyó hagyatéka 27400 frt értéket képvisel, mely 2388 frt nyers jövedelmet és a hagyatéki terhek kamatait betudva, 1617 frt évi tiszta jövedelmet hajt; s minthogy pedig az özvegynek lakása, eltartása évenkint a felp.-i szakértő szerint 1200 frtra, az alp.-i szakértő szerint 400 forintra, és a bírósági szakértő