Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
510 Szerződés. bizás nélküli ügyvitelnek szabályai nyernének alkalmazást és ezeknek a szabályoknak értelmében sem keletkezhet jog másnak a javára, csak annak, kinek érdekében az ügyvitel történt. A lélebbezési biróság tehát akkor, a midőn az itt kiemelt jogi szempontok figyelembe vétele nélkül bírálta meg a peres felek közti vitás kérdést, az 1893: XVIII. tez. 185. §. a) pontját nyilván megsértette, minélfogva a felülvizsgálati kérelemnek ugyané §. alapján helyt adni kellett. Minthogy pedig a felebbezési biróság által megállapított tényállás alapján az ügy érdemét is el lehetett dönteni, a felebbezési biróság Ítéletét mv. kellett, mert alp. beismerte a jövedéki kihágás elkövetését, a B) alatti egyezségben megállapított összeg tizetósére magát kötelezte, és a fentebbiekben kifejtett jogi szempontok a jogosultság kérdésénél irányadók. (1896. szep. 17. I. G. 152. sz.) 148. Kassai T.: Kétségtelen ugyan, hogy az 1888: XXX V. tez.-ben foglalt rendelkezés, valamint a 27- alatt becsatolt szerződés 18. pontja értelmében a felp. város, mint a megváltott italmérési adó beszedésére jogosult szerződő fél, el van tiltva attól, hogy az adóbeszedési jogát haszonbérbe adja, vagy az adóbeszedés jogát egy meghatározott évi összegért másnak átengedje, — ennek a tilalomnak a megszegése azonban csak a kincstárt jogosítja fel a várossal kötött szerződés megszüntetésére, de nem vonja maga után a város és egy harmadik személy között az adó beszedése tárgyában létrejött szerződés feltétlen érvénytelenségét és jogos alapul sem szolgálhat arra, hogy alp. a közte és a város között e tárgyban létesült szerződési viszonyból eredő kötelezettségének teljesítését megtagadja. (1898. nov. 17. G. 93. sz.) 149. C.: Az a körülmény ugyanis, hogy valamely jogosultság és ennek kizárólagossága tételes törvényben vagy állandó jogszokásban elő nem fordul, nem zárja ki azt, hogy valamely jogosultság' és ennek kizárólagossága az érdekelt felek összessége által szerződésileg megállapittassék. A felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 2-/. alatti okirat szeriut alp. a felp. városban sátortábor-helyiséget létesítvén, az érdekelt felek összessége megállapodott abban, hogy az illető sátortáborban a kantinjog és az ebből befolyó összes bérjövedelem a felp. tulajdona, felp. tehát szerződésileg nyert kizárólagos jogosultságot arra, hogy az illető sátortáborban olyan tárgyak árusítása után, melyek kantinban árusittatni szoktak, az árusítás bérbeadása utján befolyó jövedelmet magának követelje és megtartsa; ezt a kizárólagos jogosultságot fogadta el a felebbezési biróság is, mint olyant, a mi