Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya 503 egyéb vagyoni előnyben részesüljön; felp.-nek tehát vagyoni érdeke és igy a dolog természeténél, illetve a saját vagyoni érdekénél fogva magából a D) alatti ügyletből kifolyóan közreműködése elválaszthatatlanul és egyaránt czélba vétetett a D) alatti ügyletnél arra, hogy alp. az árverésen megjelenvén, ott vevő legyen, vagy egyéb vagyoni előnyben részesüljön; következésképen a D) alatti okiratba foglalt ügylet meg nem osztható, hanem csak a maga egészében egységesen birálandó meg, illetve fogadható el jogok vagy kötelezettségek megállapitására. Minthogy pedig az alp. részéről az árverésen saját vételén kivül nyerendő egyéb vagyoni előny más nem lehet, mint az árverés eredményének csökkentése czéljából jogosulatlan vagyoni előny mellett összebeszélésnek eredménye; minthogy pedig az ilyen összebeszélés kérdéses eredménye egyenesen az 1879: XL. tcz. 118. §-a tiltó rendelkezésébe ütközik, a törvény által büntetés mellett egyenesen tiltott cselekmény érdekében kötött ily ügylet eredetileg érvénytelen, igy biróság előtt nem érvényesíthető; a felebbezési biróság anyagi jogszabályt sértett meg akkor, a mikor felp. javára a D) alatti okiratban foglalt és biróság előtt nem érvényesithető ügyletre alapitott kereseti követelést megitélte, miért is ez alapon az alp. felülvizsgálati kérelmének helyt adni kellett. (1898. máj. 5. G. 25. sz.) Iá2. Felp. keresetét arra alapítja, hogy M. M. ellen az aradi és karánsebesi g.-kel. egyházmegyei alapok javára 2000 frtra leszállított és ugy jelzálogilag mint végrehajtásilag bekeblezett követelés és járulékai iránt, valamint az aradmegyei gyámpénztár javára, a nevezett adósnak ingatlanaira az árverés elrendeltetvén, az árverést megelőzően alp.-ek a felp.-i jogi képviselőnek a C) alá csatolt nyilatkozatot állították ki, a melynek értelmében azon esetre, ha ők az árverésen az árverés tárgyát képező ingatlanokat bármily csekély árban megveszik, egyetemlegesen kötelezték magukat, hogy a menynyiben felp. 2000 frt követelése és a költségek az árfelosztás során ki nem kerülnének, a különbséget három hónap alatt felp.-nek megfizetik. Ezen ajánlatot felp. jogi képviselője el is fogadta s az ingatlanokra 1000 frton felül nem is árverelt és azokat alp.-ek jogérvényesen meg is vették. A vételár felosztása tárgyában a sorrendi tárgyaláson a felp. követelésére tőkében és költségekben összesen csak 887 frt 82 kr. soroltatott, holott a követelése tőkében és költségekben összesen 2087 frt 85 krt tesz ki, s igy az alp.-ek 1893. aug. 20-án 1200 frt 05 krt lettek volna kötelesek neki megfizetni. A felp.-nek azért sincs követelési joga, mert az általuk elvállalt kötelezettség ellenértékét felp.-nek azon Ígérete képezi, hogy ő maga árverezni nem fog s igy a C) alattiban foglalt megállapodás turpis causát képez. Felp. ezzel szemben előadja, hogy az alp.-ek az árverés után is többször megismételték a C) alattiban foglalt fizetési Ígéretüket. Az alp.-ek tagadják, hogy a C) alattiban foglalt kötelezettség teljesítését több izben az árverés után is megígérték volna. Mindkét alsóbiróság turpis causának minősíti az ügyletet és a keresetet elutasítja. C. : Mindkét alsóbiróság Ítélete mv. s felp. kereseti jog hiányából csak abban az esetben utasittatik el keresetével, ha mindkét alp. leteszi a főesküt arra: hogy valótlan, miszerint a M. M.