Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Tiltott cselekmények. bizonyitványnyal igazolt beteges, tehetetlen, támogatásra szorult állapotára, minden egyéb bizonyítás mellőzésével megállapítható, hogy az apa fiának megöletése következtében kárt szenvedett, amennyiben Bábán, habár csekély bel- és külgazdasága körül, segélytől fosztatott meg. A károsítás ténye e szerint kétségtelen lévén, alperes kártérítés iránti kötelezettsége is megállapítandó" volt. A kár mennyisége, tekintettel a fenforgó körülményekre, a bírói szabad mérlegelés alapján egyszersmindenkorra 500 koronában állapíttatott meg. (1901. jan. 15. 3440. sz.) Kártérítés dolog jogtalan elvonásáért. 414. C. : Törvényeink és törvényes gyakorlatunk értelmébea a károsítás alapját jogellenes cselekmény vagy mulasztás képezhetvén, azon kérdés bírálandó el, hogy alp.-nek azon eljárása, a mely által a felp. telekkönyvön kivüli tulajdonát képező belsőség felerésze eset e utján a 3-ik személyre végérvényesen átruháztatott, oly cselekmény, a mely a fentebb jelzett jogelvek értelmében kártérítési kötelezettséget von maga után. Azon tényállásból, a mely az első birói ítélet indokában hűen elterjesztetett, alp. kártérítési kötelezettségét mindkét alsóbirói ítélet mv.-val megállapítani kellett, mert alp. saját beismeréséből és a M. L. alatti okiratokból és az előző perben kivett vallomásából kétségtelen, miként ő tudta, hogy a kérdéses belsőségnek csupán felerésze képezte az ő tulajdonát, a másik felerész pedig a fivére leányának, felp.-nek tulajdona volt, a ki azt birtokába is tartotta; ha mindezek daczára alp. elmulasztotta a csereügylet megkötésekor Sz. B. J-.t ezen körülményre figyelmeztetni és felhasználva a helyszíneléskor tévesen felvett telekkönyvi állapotot, a mely szerint egyedüli tulajdonosnak mutatkozott, az egész ingatlant nevezett cserélő félre átruházni, oly jogellenes cselekményt követett el, a melyek következménye a kártérítés, miután a csereügylet többé nem érvényteleníthető és felp. tulajdonától végérvényesen elesett, mint ez a C.-nak 1887. okt. 13. 2727. sz. a. kelt ítéletéből kétségtelenül kitetszik. A 2-ik kérdést az képezi, minő összeget követelhet felp. kártérítés czimén, a kereseti 1100 frtot, avagy a birói becsű által megállapított értékét, 500 frtot. E tekintetben az utóbb jelzett összeget kellett megállapítani, mert a per adataiból kétségtelen, miként felp. jogai megóvása szempontjából nevezetes mulasztásokat követeti el, midőn 20 éven át a telekkönyvi állapot rendezésére lépéseket nemcsak elmulasztott, hanem akkor is, midőn atyjának hagyatékát birói utón átadatta, éppen ezen belsőségre vonatkozólag a téves helyszinelési állapotot rendezni meg sem kísérletté, ily helyzetben tehát, midőn