Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Ü34 Tiltott cselekmények. ennek eltávolítását, illetve átalakítását annak idején és az arra rendelt törvényes uton szorgalmazta volna, önhatalmúlag és akkor rongálta meg, a mikor a Tur vize medrét elhagyva kiöntött és veszek lyel fenyegetett, a mikor tehát teljes tudatában volt annak, hogy az átvágás eszközlésével az árviz a védett területre okvetlen áttolul, a felp.-nek a védett területen levő zab- és buzavetését megrongálja s ezzel jogellenesen kárt okoz. Minthogy pedig az anyagi jogszabályok szerint az, a ki másnak jogellenes cselekvéssel szándékosan kárt okoz, ennek a kárát megtéríteni tartozik, minthogy a felebbezési biróság Ítéletében megállapított tényállás szerint, a felp. kára a S. D. alp. jogellenes cselekményére vezethető vissza, kétségtelen az, hogy a feleabezési biróság az anyagi jog szabályait megsértette azzal, mikép S. 1). alp.-nek kártérítési kötelezettségét emielv daczára meg nem állapította : ugyanazért a felp. felülvizsgálati kérelmének részben helyet adni, a felebbezési biróság Ítéletének erre irányuló részét mv., S. L). kártérítési kötelezettségét megállapítani és a felebbezési bíróságot, ebben az irányban, a kár mennyiségének a megállapítására és a perköltségre kiterjedő Ítélet hozatalára utasítani kellett. (1901. máj. 2i3. Gr. 55.) Felelősség a saját maga előidézte időleges elmezavar állapotában okozott kárért. 396. Alp. a saját feltűnő gondatlansága által előidézett muló elmezavar állapotában a laktanj^a ablakán kilőtt és lövésével a felp.-nek arra járó gyermekén a kar bénulását előidéző testi sértést ejtett. Kassai T. : A ki magát önvétke által időleges elmezavarodási állapotba hozta, az ebben okozott kárért felelős. (1895. jun. 20. G. 30. sz.) Szülő felelőssége a gyermeke okozta kárért. 397. Esztergomi jbg.: Felp. keresetével elutasítandó volt, mert az alp. ellen irányzott s keresete alapját képező azon puszta állítása, hogy midőn alp. kiskorú fiát felp. üzletébe tanulóképp befogadta, ekkor a peres felek között azon megegyezés jött létre, hogy alp. a kiskorú fia által okozandó netáni károkért szavatosságot vállal, alp.-i tagadással beigazolást nem nyert. Es habár a per során kihallgatott tanuk az alp. kiskorú fia által felp.-nek okozott tényleges kárt s a kárösszegeket érvényre emelték, miután azonban a kiskorú fiu által véletlen mulasztás folytán okozott kárért az apa felelősséggel nem tartozhatik, felp. keresete megállapítható sem volt, a perköltségek azonban azért lettek kölcsönösen megszüntetve, mert felp. teljesen alaptalan perlekedőnek nem tekinthető. (1889. jan. 24. 453. sz.)