Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

814 Szerződés. eredetileg- kikötött vételár valamely részének fizetését vagy annak a visszatérítendő összegbe való beszámítását jogszerűen nem követelheti. (1900. ápr. 25. 127 sz.) 362. C.: Alapos felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a kereseti követelés után a kamatokat nem a pénz felvétele, hanem csakis 1896. évi deczember hó 19-ik napjától kezdve ítélte meg; mert a szerződés felbontása következtében az előbbeni állapot lévén helyreállítandó, ez aemcsak abból áll, hogy alp.-ek visszaadják mindazt, a mit kezeikhez vettek, hanem egyúttal abból is. hogy kiszolgáltassák a minden ellenszolgáltatás nélkül kezeik között levő tőkének az átvételtől járó kamatait is, mert a jogügylet megszüntetése következtében őket jogszerűen az átvett tőkének jövedelmei sem illetik meg. (1900. okt. 3. I. G. 328. sz.) Elállásnak nincs helye, ha az annak következtében visszaadandó dolog lényeges változáson ment át. 363. Pécsi T.: A szerződés felbontásával az előbbeni állapot visszaállítandó : ha tehát a vevő a megvett dolgon lényeges változást idéz elő (a csődört kiherélteti) s ez által az előbbi állapot visszaállítását lehetetlenné teszi : a szerződés felbontását sikerrel nem követelheti. (1897. decz. 20. Gr. 73. sz.) Elállás bánatpénz kikötése esetében. 364. C. : A kereset alapját képező ideiglenes adásvevési szerződés 4. pontja értelmében szerződő felek az esetre, ha egyikük a szerződéstől elállana, az elálló fél által fizetendő 1000 írt bánatpénzt kötöttek ki. Tekintve, hogy ez a szerződéses kikötés sem időhöz, sem eg3réb feltételhez nem köttetett és igy a felek elállási jogukkal bármikor élhetnek, alp.-eket, kik ezt a feltétlen jogukat e perben érvényesítették, egyébre, mint a kikötött bánatpénz fizetésére kötelezni nem lehetett. (1896. szept. 22. 3243. sz.) Elállás és nyilvános árverés alkalmával adott bánatpénz. 365. C.: Alp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság anvagi jogszabályt mellőzött, a mikor az árverésnél letett 70 írt bánatpénznek más jogi természetet és más joghatályt tulajdonított, mint a milyennel azt az 1875. : XXXVII. tcz.-be foglalt K. T.nek 277. §-a felruházza, alaptalan. A felebbezési bíróság által az elsőbiróság ítéletéből átvett ténymegállapítás szerint ugyanis Szarvas város közönsége a tulajdonát képező ,,Árpád" szálló épületében levő