Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Szerződéskötés hiányai. 59 í legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvény adta védelem kizártnak tekintessék, már pedig az alp.-ek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, hogy a váltó alá nem irása esetére felp. bűnvádi feljelentést tesz alp.-ek ellen, bebizonyitás esetén sem tekinthető olyan kényszernek, melynek alapján meg volna állapitható, hogy a váltó aláírása alapos megfélemlítés és kényszer utján csikartatott ki. C.: Hh. (1890. szept. 17. 363. sz.) Letartóztatással, bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés. 301. B pesti T.: Minthogy G. D.-nek a nyilatkozatában benfoglaltatik az a kijelentés, hogy alp. ellen a kereseti váltó alapján követeléssel nem birt, arra pedig, hogy nyilatkozatát nem szabad elhatározásából, hanem megfélemlités következtében tette, egyáltalában semmi bizonyiték sem hozatott fel, mert egymagában abból a körülményből, hogy nyilatkozatát rendőri közeg előtt tette és hogy utóbb a fővárosi rendőrség főkapitányságánál, valamint a vizsgálóbiró előtt tett vallomásában nyilatkozatát, mint megfélemlités által kicsikartat, visszavonta, — a szabad akaratnyilvánítást kizáró erőszakra vagy törvény- és jogellenes fenyegetésre következtetni nem lehet. C. : Hh. (1892. febr. 2. 602/1891. sz.) 302. C. : A felebbezési biróság indokolásában helyesen fejtette ki, hogy az a körülmény, hogy felp. a szerinte fenforgó kihágás iránti eljárás foganatba tételét helyezte kilátásba, oly fenyegetésnek nem tekinthető, hogy alp.-ek az által jogtalanul megfélemlittettek volna, mivel alp.-éknek módjukban állt a vizsgálat eredményét megvárni s a mennyiben a bejelentés körül vétkes mulasztás ki nem derül, a vizsgálat eredményétől ugy sem tarthattak. (1902. febr. 6. I. G. 552/1901. sz.) Szorult anyagi helyzet. 303. B p e s t i T.: A szabad akaratelhatározásnak kényszer utján való korlátozása nem forog fenn. Ugyanis felp. maga sem hozta fel megtámadási okul, hogy az ügylet megkötésére testi erőszak által kényszeríttetett volna: e nélkül pedig az akaratnyilvánítás kierőszakoltnak csak akkor tekinthető, ha arra a szerződő fél alapos félelem előidézése által jogtalanul kényszeríttetett. Ez utóbbi szempont alá azonban nem vonható egymagában az, hogy alp.-nek inditó okul arra, hogy a három évi határidő letelte után kifizetendő 1500 frt hagyományösszeg teljes kiegyenlitéseül a jogosított, a határidő lefolyása előtt 1000 frtot elfogadott és magát teljesen kielégítettnek nyilatkoztatta ki — szorult anyagi helyzete szolgált. (1897. márcz. 2. I. G. 22. sz.) Orill-féle Döntvénytár : Kötelmi jog.