Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Szerződéskötés hiányai. Menthető és nem menthető tévedés. 293. C. : A felebbezési bíróság- ítéletében tényállás gyanánt megállapította, hogy a C) alatti kötelezvénynek egész tartalma való, jelesül, hogy az a kötelezvény a maga teljes szövegében ki volt állítva, mielőtt azt alp.-ek aláírásukkal ellátták, s hogy annak az okiratnak egész tartalma az alp.-éknek felolvastatott s meg is magyaráztatott, a felülvizsgálati eljárásban is irán3radó, e tény állásnál fogva pedig a másodrendű alp. állítólagos tévedésének egyedül maga volna az oka, s ennélfogva menthető tévedés esete nem foroghatván fenn, arra másodrendű alperes sikerrel nem hivatkozhatik. (1896. okt. 23. I. Gr. 229. sz.) 294. C.: Felp. arra hivatkozik, hogy a telekjegyzőköiryvek téves átnézése folytán volt abban a téves hitben, hogy az 520 frt követelésre vonatkozó jelzálogi igénye az elsőrendű alp. ingatlanát sem terheli s -hogy csak ennek a tévedésnek súlya alatt tette a kérdésben forgó nyilatkozatot. Azonban csak a menthető tévedés képezvén az akaratnyilvánításoknak egyik érvénytelenségi okát, az pedig a felebbezési eljárás során kimutatva nem lett, hogy felp. menthető módon tévedett akkor, midőn kérdéses elállási nyilatkozatát előterjesztette, a mennyiben sem a felebbezési eljárásban felvett tárgyalási jegyzőkönyvben, sem a felebbezési bíróság ítéletében nyoma sincsen annak, hogy felp. a vitatott tévedést és az ennek a tévedésének menthetőségére szolgáló ténykörülményeket felhozta volna, de még a tárgyalási jegyzőkönyvhez csatolt iratban sincsenek megemlítve e lényeges körülmények. (1896. nov. 5. I. G. 209. szám.) Tévedés bizonyítása összeszámolással szemben. 295. C. : A közös üzlet iránt történt összeszámolás alapján alp. részéről okiratilag is elvállalt fizetési kötelezettséggel szemben alp. jogosan felhozhatja, illetve bizoiryithatja azt, hogy az összeszámolásnál az okiratban kitüntetett eredménye a való tényeknek meg nem felel. (1898. okt, 13. I. G. 250. sz.) Teljesítés a tévedés felismerése után. 296. Győri T.; A lényeges tévedés a tévedésben levő félnek csak a szerződésnek a tévedés felismerése után azonnal való megtámadására szolgálhat alapul, de a tévedésben volt fél, a ki a szerződést a tévedés felismerése után is teljesítette, a szerződés keretén kívül eső igényeket egyáltalán nem érvényesíthet. (1898. febr. 8. G. I. 1. sz.)