Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

586 Szerződés. A kétes szerződés értelmezése a) ugy, hogy önmagának ellent ne mondjon és hatályos legyen. 276. C. : Alp. az 1887. évi okt. 27-iki egyezség- valódiságát elismeri. Ezen egyezség szeriut kötelezte magát alp. felp.-nek az általa 1887. év folyamán teljesített szolgálatokért, u. m. lakás, élelmezés és teljes ellátás s betegsége alatt teljesített ápolásért 1887. évi nov. hó elsejétől kezdve, havi 10 írt tartásdijat fizetni, minden hó elsején előlegesen és mindaddig, mig nevezett nő férjhez nem megy. Alp. nem tagadja, hogy felp.-nek házassági viszoiryáról tudomással bírt, tudta a D) alatti egyezség Írásakor, hogy felp. férjes nő, azonban férjétől elváltán él s köztük válóper van foryamatban, ha tehát alperes szerződésileg arra kötelezte magát, hogy felp.-nek tartásdijat fizet mindaddig, mig felp. férjhez nem megy, e kötelezést másként értelmezni nem lehet, mint ugy, hogy a kötelezettség fennáll mindaddig, mig felp. vagy férjhez vissza, vagy ha férjétől elválik, újból férjhez nem megy. Minthogy pedig a kétes szerződés ugy értelmezendő, hogy ellenmondást ne tartalmazzon és hatályos legyen: alp.-t a D) alatti egyezségben határozottan elvállalt kötelezéséhez képest az abban kikötött tartásdíj fizetésére kötelezni kellett. (1890. márcz. 19. 795. sz.) A kétes szerződés értelmezése b) annak hátrányára, a ki a homályos kifejezést használta. 277. C. : A jelen felülvizsgálati kérdés lényege abból áll, vájjon helyesen értelmezte-e a felebbezési bíróság a Bi és C) alatti szerződések 10., illetve 9. pontját, mert ha e részben értelmezési szabályt sértett meg, különösen pedig, ha az idézett szerződési pontok szövegét akár a nyelv, akár az észtani magyarázat elvei vei ellentétesen értelmezte; Ítélete, szerkezeténél fogva, egészben megdől, egyéb érvei tárgytalanokká válnak. A felebbezési bíróság azonban értelmezésével nem sértett meg magyarázati szabályt, mert az idézett szerződési pontok a „beleértve ... keletkeznek" záradék nélkül épen nem n3rujtanak támpontot a kereseti adónak az alj).-re való áthárítására nézve, mig a záradék maga azon homályos kijelentések közé tartozik, melyek joggyakorlatunk szerint n ni értelmezhetők annak előnyére, a ki azokat használta. Ama szerződési záradékok homályos szövegezésénél fogva azonban a felebbezési bíróság egyenesen utalva volt arra, hogy más adatokhoz forduljon értelmük megállapítása ezéljából, mely végből a felek megelőző, egyidejű és következő cselekvényeinek vizsgálásába helyesen bocsátkozott. (1896. máj. 28. I. G. 63. sz.)