Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

576 Szerződés. kötelezettsége sem az illetékesség tárgyában hozott elutasító végzés, sem 'a magánjog elvei szerint fennálló más jogmegszüntető tény által meg nem szűnvén, a végrehajtás megszüntetése iránti kereset nem jogszerű. (1902. nov. 27. I. Gh 315. sz.) A halasztó feltétel bekövetkezésének meghiúsítása. 251. Bpesti T.: Alp. a tárgyalásnál beismerte, hogy az építendő három emeletes ház tervét felp.-nél megrendelte s a terv dija léjében felszámitott 150 forintot kifogásba nem vette s csak azzal védekezett, hogy a kereset időelőtti, mert a clij fizetésének időpontja annak a halasztó hatályú feltételnek beálltától tétetett függővé, hogy az épitési terv a fővárosi tanács által jóváhagyatik, illetve hogy alp. ez épitési tervet valóban használni fogja. De alp.-nek a halasztó hatályú feltétel alapján emelt időelőttiségi kifogását figyelembe venni nem lehetett, mert az épitési tervnek eddigi jóvá nem hagyása és a tervnek gyakorlati nem használata alp.-nek egyoldalú akaratán, illetve nem indokolt mulasztásán mult és igy a dolgot olybá kellett venni, mintha a fizetés időpontjára vonatkozólag kikötött feltétel teljesedésbe ment volna és ennélfogva alp.-t a fizetésre feltétlenül kötelezni kellett. (1890. jul. 3. 60,939/1889. sz.) C. : Hh. (1891. febr. 12. 7069/1890. sz.) 252. C. : Jogszabály az, hogy feltételes haladék adása esetében, ha az adós a maga részéről elvállalt feltételt teljesitette vagy teljesíteni kész, ellenben a hitelező e feltétel teljesítését megakadályozza azzal, hogy a maga részéről elvállalt és elsősorban teljesítendő feltétel teljesítését megtagadja, ugy a haladék feltétlenül megadottnak tekintendő. (1899. aug. 30. (i. 218. sz.) Szükségkép bekövetkező halasztó feltétel hatálya. 253. C.: Alaptalan felp.-nek az a panasza is, hogy a bérszünetelés czimén alp.-éknek javára 10 frt. 50 kr. jogszabály megsértésével állapíttatott meg. Mert a szerződés szerint felp. a lakbér megtérítését arra az esetre kötelezte, ha 1896. évi aug. hó 1-ére a lakhatási engedélyt meg nem szerzi. Az a körülmény, hogy lelp. előtt már a szerződés megkötésekor bizonyos volt, hogy az épitési szabályzat értelmében a lakhatási engedélyt 1896. évi aug. hó 1-ére meg nem szerezheti, elvállalt fizetési kötelezettségét meg nem szünteti, figyelemmel arra, hogy a fizetés nem lehetetlen, hanem szükségkép bekövetkezendő feltételhez köttetett, a mely egyenlő jelentőségű a feltétlen fizetési kötelezettség vállalásával. (1898. nov. 9. I G. 307. sz.)