Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

Feltétel és időhatározás. oka és czélja akkor is figyelembe veendő, ha az, mint ilyen, kifejezetten nem is lett kikötve ; mert ha csak magából az ügyletnek természetéből az ellenkező szükségképen nem következik, az a kérdés, hogy a szerződő felek mily feltevésből indultak ki, mi volt az indító ok a köztük létrejött kötelem létesitésénél, csak akkor jöhet tekintetbe az elvállalt kötelezettségnek a kötelezett részéről való teljesítésénél, ha az egyúttal mint feltétel kikötve is lett. Magának az A) alatti egyezségnek természetéből pedig még szükségképen nem következik, hogy az abban az alp.-ek részéről elvállalt kötelezettségnek teljesítése attól függött, hogy létre jön-e az egyezség a főadósnak más hitelezőivel is, s hogy a csőd meg lesz-e szüntetve, mert ily egyezség a főadós hitelezőinek egy részével is köthető meg jogérvényesen, s egyáltalában nincsen kizárva az, hogy a felek szándéka szerint a többi hitelezők más módon voltak kielégitendők s a csődnek megszüntetése ez által elérendő. (1897. febr. 12. I. (I. 424. sz.) 240. A szakértők közbejöttével foganatosított előleges birói szemlének eredménye szerint a felp. az épitkezést olyan olcsó árért vállalta el, hogy a vállalati összeg az épitkezés költségeire sem volna elegendő, és az, hogy a felperesnek azon a vállalaton valami haszna lehessen, már eleve ki volt zárva. Az alp. a felp. által megkezdett épitkezés befejezését más vállalkozóra bizta. A felebbezési biróság a felp.-t, ki e miatt kártérítést követelt, elutasisitotta, mert a felp.-nek kára nem származhatott. Bpesti T.: A felebbezési biróság nem sértette meg a szerződések egyoldalú felbontásából eredő kártérítési jogokra vonatkozó anyagi jogszabályokat akkor, a mikor felp.-t a fent kiemelt tényállás mellett keresetének a 194 frt kár-, illetve elmaradt haszonra vonatkozó részével elutasította; mert az a körülmény, hogy a felp. minő czélzattal fogadta el a rá nézve közvetlen anyagi előnyt nem biztosító szerződést, az ebből származó jogok és kötelezettségek megállapításánál anyagi jogszabályok szerint tekintetbe vehető nem lévén, felp.-nek az az állítása, hogy ő az alp.-sel kötött szerződés teljesítéséből közvetve arra az anyagi előnyre tartott számot, hogy az alp. házának felépítésével magát mint épitészt Erzsébetfalván ismertté teszi és ennek következtében további megrendeléseket kap, az alp. kártérítési kötelezettségének megállapítására alapul annál kevésbbé szolgálhat, mert ez a csak reménylett, bizonytalan, és pénzértékben meg sem határozható haszon a kár általános jogi fogalmán kivül esik. Ennélfogva és tekintettel arra, hogy az adott körülmények között azt sem lehet megállapítani, hogy az alp. a felp. kárával jogellenesen gazdagodott és igy anyagi jogszabály megsértésének esete ebben a tekintetben sem forog fenn: a felp.-t alap-