Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

A szerződések tárgya. 563 szóbanforgó ügyleteknél a szerződő felek a tényleges szállítást eleve kizártnak tekintették. Nem következik ez abból sem, hogy ezek az ügyletek később nem tényleges szállítással,^ hanem az árukülönbözetek elszámolásával nyertek lebonyolítást és hogy ennek következtében a ll-/. alatti könyvkivonat szerint felp. ezen ügyletekből származott követelését különbözet czimén számolta el; mert a lebonyolításnak ez a módja a tényleges szállításra irányzott kereskedelmi ügyleteknél nincs kizárva. Mindezeknél fogva első- és másodrendű alp.-ek a kereseti váltó ellenében azt a kifogást, hogy annak alapjául bíróság előtt nem érvényesíthető követelés szolgál, jogosan fel nem hozhatják ; miért is a másodbiróság helyesen határozott, midőn^ az elsőbiróság ítéletének hh.-ával a sommás végzés hatályát első- és másodrendű alp.-ek irányában fentartotta. (1898. decz. 1. 1159. sz.) 225. Pozsonyi T.: Tekintve, hogy a per folyamán kihallgatott két tanú vallomásával kétségtelenül beigazolást nyert alp.-nek az a további kifogása, miként a kereseti váltót árkülönbözeti, tehát szerencsejáték természetével bíró, fogadásszerü tőzsdeügyletből keletkezett veszteség egy része fejében állította ki alp. a felp. részére, a kivel mint bizományos czéggel árkülönbözeti ügyleteket kötött; felp. tehát közvetlen szerződő félként jelentkezvén, nem tekinthető harmadik jóhiszemű személynek, mert azon ügyletek által, melyeket a bizományos harmadik személyekkel köt, jogosítva és kötelezve ő lesz, a megbízó és harmadik személyek közt pedig jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, e szerint ezt a kifogást jogosított az alp. felp.-sel szemben érvényesíteni; tekintve továbbá, hogy bár a felek az alp. árkülönbözeti veszteségének összegére nézve utóbb kisebb összegben állapodtak meg, ez a megállapodás a követelés természetén mit sem változtatott, sem az a körülmény, hogy a kisebb összegben megállapított veszteségről az alp. váltókat adott, mert ha a veszteség teljes összegében nem képezett bírói uton érvényesíthető követelést, annak kisebb összegben megállapított része sem válhatik érvényesithetővé, még az által sem, hogy arról a vesztes fél váltót állított ki, mivel a váltó értékét ez esetben is a fogadásszerü árkülönbözeti veszteségnek egy része képezi, a melyre nézve a váltó bizonyítékul szolgáló okiratként szerepel; már pedig általános jogszabály, hogy fizetési kötelezettséget nem állapit meg az olyan váltó, a melynek értékét szerencsejátékon szenvedett veszteség képezi: az elsőbiróság ítéletének mv.-a mellett felp.-t keresetével el kellett utasítani és az 1868 : LIV. t. cz. 251. §-a alapján mint pervesztest, a perköltség megfizetésére kötelezni. C. Hh. (1899. jan. 10. 1301/1898. sz.) 36*