Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)
558 Szerződés. Tőzsdejáték kifogása bizományossal szemben. 220. Pozsonyi T. : Alp. megbízta felp.-t 25 db magyar hitelbank-részvénynek 320 frt árfolyam mellett in bianco leendő eladásával; továbbá 25 drb ugyanilyen részvénynek 318 frt árfolyam mellett a Nyitrai et Cp. czéggel kötött in bianco eladási ügyletnek átvételével a felp.-t szintén megbizta. E beismeréssel, valamint a feleknek a megbizásra vonatkozó megeg3rező előadásával igazoltatik, hogy a felek között a kereskedelmi törvény 381. §-a alapján eladási bizományügjdet jött létre. E szerint felp., mint bizományos által, alp. mint megbizó ellen, ez alapon érvényesíthető követelésének nem áll útjában az, a mit alp. kifogásként felhoz, hogy az értékpapírok eladása színlelt volt, a mennyiben az in bianco eladás nem irányult másra, mint tőzsdejátékra, vagjds árkülönbözetre, mely e szerint, mint fogadásszerü szerencsejátékból eredő követelés polgári peruton érvényesíthető nem volna, mert a felek közt létesült fentebb említett jogviszony azon szempont alá nem vonható, minthogy a fenforgó bizományi viszonyból származtatott követelés elbírálására, a megbízásnak megfelelő eladási ügylet természete befolyással nem bir és pedig annál kevésbé, mivel a bizományos, ki csak a megbizó utasításának teljesítésére van hivatva és kötelezve, nem tartozik azt vizsgálni, hogy a megbizó valódi vagy csak különbözeti ügyletet czéloz-e ? Bizomáiryos ellenében tehát a fogadásszerű szerencsejáték kifogását nem lehet érvényesíteni, a miért is alp.-nek ez a kifogása a fenforgó esetben nem volt figyelembe vehető. Emiek ellenére azonban felp.-t keresetével el kellett utasítani, mert habár az in bianco eladás tárgyát képezett értékpapírok árfolyamának folytonos emelkedése következtében az árkülönbözet fedezetére adott biztosíték felemésztése folytán alp. a fedezet pótlására felhívás folytán is késett és igy jogában állt felp.-nek az ügylet lebonyolításával magát követelésére nézve a rendelkezése alatt állott értékpapírokból törvényes módon kielégíteni, ámde ezt csak hiteles személy közbenjöttével tehette, mivel a törvényes kielégítés módját és útját a kereskedelmi törvény a 380. §-a, utalva a 305. §-ban jelzett eljárásra állapítja meg. Felp. azonban a rendelkezése alatt állott értékpapírokat szabadkézből adván el, a mihez a kereskedelmi törvény 372. §-ra való tekintettel sem volt joga, mert e §. kivételes rendelkezése szigorúan értelmezendő, rendelkezése csak arra az esetre szorítkozik, midőn az áru anyagi romlásnak van kitéve és igy arra az esetre ki nem terjed, midőn az árunak forgalmi ára csökken; ennélfogva a törvényes eljárás mellőzésével magánúton történt eladás alp. rovására történtnek tekinthető nem