Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

558 Szerződés. Tőzsdejáték kifogása bizományossal szemben. 220. Pozsonyi T. : Alp. megbízta felp.-t 25 db magyar hitel­bank-részvénynek 320 frt árfolyam mellett in bianco leendő eladá­sával; továbbá 25 drb ugyanilyen részvénynek 318 frt árfo­lyam mellett a Nyitrai et Cp. czéggel kötött in bianco eladási ügy­letnek átvételével a felp.-t szintén megbizta. E beismeréssel, valamint a feleknek a megbizásra vonatkozó megeg3rező előadásával igazol­tatik, hogy a felek között a kereskedelmi törvény 381. §-a alapján eladási bizományügjdet jött létre. E szerint felp., mint bizományos által, alp. mint megbizó ellen, ez alapon érvényesíthető követelésé­nek nem áll útjában az, a mit alp. kifogásként felhoz, hogy az értékpapírok eladása színlelt volt, a mennyiben az in bianco eladás nem irányult másra, mint tőzsdejátékra, vagjds árkülönbözetre, mely e szerint, mint fogadásszerü szerencsejátékból eredő követelés pol­gári peruton érvényesíthető nem volna, mert a felek közt létesült fentebb említett jogviszony azon szempont alá nem vonható, mint­hogy a fenforgó bizományi viszonyból származtatott követelés elbí­rálására, a megbízásnak megfelelő eladási ügylet természete befo­lyással nem bir és pedig annál kevésbé, mivel a bizományos, ki csak a megbizó utasításának teljesítésére van hivatva és kötelezve, nem tartozik azt vizsgálni, hogy a megbizó valódi vagy csak kü­lönbözeti ügyletet czéloz-e ? Bizomáiryos ellenében tehát a fogadás­szerű szerencsejáték kifogását nem lehet érvényesíteni, a miért is alp.-nek ez a kifogása a fenforgó esetben nem volt figyelembe vehető. Emiek ellenére azonban felp.-t keresetével el kellett utasí­tani, mert habár az in bianco eladás tárgyát képezett értékpapírok árfolyamának folytonos emelkedése következtében az árkülönbözet fedezetére adott biztosíték felemésztése folytán alp. a fedezet pót­lására felhívás folytán is késett és igy jogában állt felp.-nek az ügylet lebonyolításával magát követelésére nézve a rendelkezése alatt állott értékpapírokból törvényes módon kielégíteni, ámde ezt csak hiteles személy közbenjöttével tehette, mivel a törvényes kielégítés módját és útját a kereskedelmi törvény a 380. §-a, utalva a 305. §-ban jelzett eljárásra állapítja meg. Felp. azonban a rendelkezése alatt állott értékpapírokat szabadkézből adván el, a mihez a keres­kedelmi törvény 372. §-ra való tekintettel sem volt joga, mert e §. kivételes rendelkezése szigorúan értelmezendő, rendelkezése csak arra az esetre szorítkozik, midőn az áru anyagi romlásnak van kitéve és igy arra az esetre ki nem terjed, midőn az árunak for­galmi ára csökken; ennélfogva a törvényes eljárás mellőzésével magánúton történt eladás alp. rovására történtnek tekinthető nem

Next

/
Thumbnails
Contents