Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

550 Szerződések. kel szemben egyedül a saját czége nevében kötötte meg. Ezenfelül az M. K. & Sohn czég felp. megbízásából olyan ügyleteket is kötött a tőzsdén, a melyeknek haszna és vesztesége egyedül felp.-t illette. 1891. jul. 6-án felek mind a két csoportba tartozó ügyletekre vonatkozólag az L) •/• a. szerint elszámoltak. Felp. az 1891. jul. 6-án mutatkozó nyereségösszeget nem vette át alp.-től, hanem alp.nél hagyta és alp. és felp. 1891. évi július hó 6-ik napja után tovább folytatták az addigi viszonyt, mely szerint alp. a tőzsdén azontúl is kötött ügyleteket, részint felp. külön számlájára, részint felp. a kettőjük közös számlájára. Felp. a jelen perben csupán a közös számlára kötött ügyletekből őt illető jogokat érvényesítette és 4085 foriut 42 kr. tőkét az alapon követelt alp.től, hogy ez az összeg őt, mint a közös számlára kötött ügyletekből reá eső eredmény az 1891. jul. 6-iki elszámolás értelmében illeti meg. Továbbá felp. ugyancsak a közös számlára kötött ügyletekből folyólag 2255 frt tőkét az alapon követelt, hogy alp. nem követte a felp. által 1892. márcz. 22-én adott azt az utasítást, hogy az ügyleteket tőzsdei vétel utján bonyolítsa le és hogy a lebonyolítás elmulasztásából felp.-nek 2255 frtnyi kára származott. Végre felp. 234 frtot követel az alapon, hogy alp. a közös haszonra vitt ügyletekből folyólag egy adóstól a társaság nevében 468 frtot felvett és ennek felét felp. javára még nem számolta el. Azonban a felp.-i követelések alaptalanok, mert mint az a felek között nem vitás, a felek tőzsdei árkülönbözeti spekuláczióra irányuló, tehát szerencsejáték-jellegü ügyletek kötése végett léptek egymással társas viszonyba és közös haszonra kötött ügyletek, a melyekből felp. a jelen perben érvényesített követeléseit származtatja, ily szerencsejáték-ügyletek voltak, már pedig szencsejátékból eredő követelés perrel nem érvényesíthető. Felp. e tekintetben azt vitatta, hogy a szerencsejátékra vonatkozó ezen jogszabály csak arra az esetre szól, a mikor a felek egymás ellen játszanak és nem egyszersmind arra az esetre is, a mikor a felek szerencsejátékra egyesülnek. Ez az érvelés alaptalan, mert a szerecsejátékra vonatkozó jogszabály czélja az, hogy a szerencsejáték a bírósági jogsegély által nyújtott oltalom alól ki legyen zárva, ez a czél pedig egyképen fenforog, akár egymás ellen játszó felek, akár közösen játszó felek lépnek fel egymás ellen a szerencsejáték eredménye alapján előálló követeléssel. Nem döntő a felp. által vitatott az a körülmény, hogy alp. a közös számlára kötött szerencsejáték-ügyletekből származó nyereségeket a vesztő felektől megkapta. Az a jogszabály, hogy a szerencsejáték nem ad jogot a bírói jogsegély igénybevételére, magá-