Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

542 Szerződés. ben alp.-eket 60 frt 40 kr. tőke s kamatainak megfizetésére kötelezte, érintetlenül hagyatik, ug3ranazon ítéletnek egyéb része azonban mv., felp. ezt meghaladó kereseti követelésével elutasittatik. Indokok: A megállapitott tények szerint a peres felek között létesült adásvételi ügylettel alp.-ek felp.-nek egyedileg meghatározott, tehát saját termésű búzájukat adták el. A saját termésű búzának a termése előtti időben történt eladása, illetve vétele reménybeli vásárlást, azaz attól a feltételtől függő ügyletet képez, hogy az adott-vett buza meg is terem s igy a szerződés teljesitését a vevő fél is az emiitett feltétel bekövetkezte esetén követelheti. Oly esetekben pépig, a midőn a szerződésben kikötött feltétel egészben vagy részben nem teljesedett be, a kötelmi jogszabályok értelmében a másik szerződő félnek ez alapon nem a szerződés egészbeni teljesítése s esetleg kártérítéshez, hanem csakis ahhoz támad jogos igénye, hogy az előbbi állapot visszaállittassék, vagyis felp. csak azt követelheti, hogy az át nem adott búzának felvett vételárát és kamatait az eladó fizesse vissza. Igaz, hogy alp.-ek a 138 frt felvett vételár visszafizetése után felp.-éknek a kereseti összegről szóló kötelezvényt állítottak ki. Ezzel szemben még a peres felek között uj kötelem nem létesült, mert az a körülmény, hogy valamely jogviszonyból eredő követelésről pusztán kötelezvény állíttatik ki, s ezzel a pénzbeli követelés fennállása és mennyisége elismertetik, a jogviszonyban volt peres felek között uj kötelmet nem létesít s magát a követelés jogi természetét és jogczimét meg nem változtatja, hanem a kötelezvény, a már létezett követelésre nézve csak bizonyítási eszközül szolgál; mindezeknél fogva az elsőbiróságnak neheztelt Ítéletét alp.-ek felebbezési kérelméhez képest az ítélet rendelkező része szerint és pedig a hivatkozott tanú kihallgatásának, a beismerés joghatásának fentartása folytán lett mellőzésével annál is inkább érintetlenül hagyni, illetve részben megváltoztatni kellett, mivel felp. azon védekezése, hogy az alp.-ek által lefizetett 138 frtot 12 mm. buza ára fejében számolta el, a kereseti követelés megítélésére még valóság esetén sem szolgálhat jogi indokul, mert a már fentebb kiemelt jogszabálynál fogva felp. nincs jogosítva az előbbi állapot visszahelyezése esetén az alp.-ek által visszafizetett összeget a buza piaczi árának megfelelően olykép elszámolni, mintha alp.-ek tényleg búzát szállítottak volna, különösen akkor, a midőn felp. maga sem állítja, hogy alp.-ek az ily elszámolásba kifejezetten beleegyeztek. Felp.-t kereseti követelésének többi részével azért kellett elutasítani, mert a már előzőleg kifizetett 138 írttal és a jelenleg megítélt 60 frt 40 krral az alp.-ek által felvett vételár teljesen ki lesz egyenlítve.