Magánjog 2/2. kötet, Családjog és kötelmi jog 2. (Budapest, 1906)

530 Szerződés. hanem csak ahhoz, hogy az általa átvállalt szolgáltatás teljesítése esetében a kikötött ellenértéket követelhesse ; miből (inként következik, hogy abban az esetben, midőn az eredetileg kötelezett a közszolgáltatást természetben maga rója le, a másik szerződő fél a kikötött ellenértéket nem követelheti. Az ily szerződések jogi természetét nem változtathatja meg az a körülmény, hogy azok az állandóság jellegével ruháztatnak fel a felek által, nem bir tehát a jelen esetben jelentőséggel az a tény, hogy a beperesitett egyezség örökösnek czimeztetett. A most kifejtettekből következik, hogy felp. a kérdéses egyezségben foglalt szerződési viszonyt bármikor felmondani, illetőleg hogy attól bármikor visszalépni jogosult, minélfogva felp. keresetének helyt adni, a beperesitett egyezséget hatálytalannak kellett kimondani és pedig azért 1900. jan. 1-től kezdve, mivel a szerződés a per folyama alatt hatályában fennállván, az abban foglalt közszolgáltatás teljesitésének megosztása a dolog természeténél fogva helyt nem foghat. (1899. máj. 19. 3744. sz.) Magánjogi vesztegetés. 187. Budapesti T.: A főnök és alkalmazottja mint megbízó és megbizott közti viszonynak ugy jogi, mint gazdasági természetéből folyólag kétséget nem szenved, hogy a különben az alkalmazott hatáskörébe tartozó oly ügyletnek, a melynek megkötésénél az alkalmazott a vele szerződő másik fél által megvesztegettetett, érvényessége a főnök által sikerrel megtámadható. Ezen jogelvből kiindulva közömbös, vájjon az ily körülmények közt megkötött ügyletből a megbizó főnökre kár háramolt-e, vagy nem, mivel az a tény, hogy az alkalmazott az ügylet megkötése czéljából megvesztegettetett, a kereskedelmi forgalomban megkivánt kölcsönös bizalomnak oly súlyos megsértése, a mely már magában véve turpis causát állapit meg. Minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéletében azt a tényt, hogy R. Zs., a felp. czégnek tagja, az alp. társaság volt ügyvezető igazgatójának D. K.-nak tüzetesen mikor, tette azt az ajánlatot, illetve Ígéretet, hogy neki 20—24 palaczk pezsgő bort ajándékul küld, s nevezetesen nem állapította meg azt, hogy ez a szóban forgó megrendelés tétele előtt vagy ezzel egyidejűleg vagy pedig az ügylet megkötése után történt-e, és igy ez a bor a nevezett igazgatónak mikor küldetett el, s minthogy ezen ténykörülmények kiderítése és megállapítása nélkül a T. nincs azon helyzetben, hogy az ügy érdemében határozzon, ítéletének és eljárásának a sommás eljárási törvény 204. §-a alapján feloldása mellett a felebbezési bíróságot további eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett (1900. szept. 20. II. G. 68. sz.j