Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasság-kötés jog-a. 63 hogy peres felek egymáshoz csak közelitettek volna: minthogy to- 1894: XXXI. vábbá peres felek az elválasztást az egész per folyamán kölcsönösen tcz kérték, ily körülmények közt pedig nincsen remény, hogy az annyira *' a^ feldúlt házassági kötelék a már harmadik éve különben is elválva élő házastársak között ismét helyreálljon, ezeknél fogva a házassági köteléket az 1894: XXXI. tcz. 80. §-ának a) pontja és 85. §. alapján alp. vétkességének megállapítása mellett felbontani kellett. (1896. márcz. 26., 7376. sz.) Debreczeni T.: A tsz. Ítéletének a házasság felbontására vonatkozó, hivatalból megvizsgált része mv., peres felek a házasság felbontása iránt előterjesztett kölcsönös kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: A házasság felbontásának, a mennyiben azt az egyik fél az 1894: XXXI. tcz. 80. §. a) pontja alapján kéri, csak akkor van helye, ha a másik fél a házastársi kötelességeket szándékos magaviselete által súlyosan megsérti és abból megállapítható, hogy a felek között ez a házassági viszony annyira lel van dúlva, miként a további életközösség a felekre nézve elviselhetetlenné vált. A mennyiben pedig a felp. a házasság felbontását az idézett törvény alapján a miatt kéri, mert hozzá az alp. sértő és durva magaviseletű volt: tartozott volna a felp. a panaszolt állítólagos tényi bebizonyítani. Minthogy azonban a felp. olyan sértő cselekményt és olyan házastársi kötelességszegését az alp. ellen nem jelölt meg, a mely miatt ez a házasság felbontható lenne s ilyen cselekmény elkövetése a tanuk vallomásából sem tűnik ki: ennélfogva a házasságot fel kellett bontani. (1896. okt. 7., 2522. sz.) C. : Hh. (1896. nov. 25., 5577. sz.) Nő bántalmazása. 66. Bpesti tsz.: Felp. a H. T. 78. és 80. §§-ainak e) pontja alapján kéri házasságának házastársa vétkéből való felbontását, még pedig azért, mert mig felp. szerint alp. korcsmázott, részegeskedett s vele durván bánt s őt életveszélyesen fojtogatta is. addig alp. szerint felp. meg bizoiryos H. N. nevü egyénnel folytatott szerelmi viszonyt. A kihallgatott tanuk igazolják ugyan az 1891. évet megelőző időre, hogy alp. néha ittasan jött haza s hogy ilyenkor veszekedés volt közöttük, hogy ilyen esetben alp. felp.-sel durván bánt, de eltekintve attól, hogy E. Gy., a felp. rokona, vallomása szerint az ütlegelés a házasfelek között rendszerint kölcsönös volt, arra való tekintettel, hogy a házasfelek ezek után még évekig együtt éltek, a kereseti jog a H. T. 83. §-a alapján c tények tekintetében megszűntnek tekintendő. Nem volt bontó okul elfogadható