Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

48 Családjog. 1894 . XXXI. is megmaradt alp. a hűtlen elhagyás mellett; tekintve végre, hogy *CZ- a jelen esetben kizártnak tekinthető peres felek kibékülése, köztük a házasélet helyreállítása; miért is a házasságot a H. J. T. 77. §-a alapján alp.-nő vétkéből felbontani kellett. (1897. máj. 4., 4474. sz.) Pozsonyi T.: Az elsőbiróság Ítélete azzal a változtatással, hogy a „hűtlen elhagyást" a szándékos és jogos ok nélkül való elhagyással helyettesiti, indokainál fogva annyival inkább hh. : mert a C) alatt csatolt okirat tanúsága szerint felp. a házasságának megkötése után magyar állampolgárrá lett, alp. pedig a férje honpolgári illetékességét követvén, e szerint a magyar állampolgári kötelékbe lépett, peres feleknek házassági perében a magyar biróság van hivatva Ítélkezni (1894: XXXI. tcz. 114. §.); továbbá, mert az alp. beismerte, hogy a házassági életközösséget ő bontotta fel, férjének még 1879. évben történt elhagyásával; oly ténykörülménynek a bizonyítását pedig meg sem kísérelte, a melynek alapján jogos oka lett volna férjét elhagyni és a felbontott életközösség visszaállítását megtagadni; és mert e szerint felp.-nek az alj), által szándékosan és jogos ok nélkül történt elhag3rása és a házassági életközösségvisszaállításának ug}rancsak alp. által történt megtagadása miatt kellett a házassági köteléket a felp. kérelmére az 1894: XXXI. tcz. 77. §. a) pontja alapján felbontani. (1897. jul. 26., 1535. sz.) C : A másodbiróság Ítélete hh. Indokok: Habár a peres felek mint előzően osztrák állampolgárok, a bécsi cs. kir. országos tsz.-nek 84,709/1879. szám alatt kelt határozatával ágytól és asztaltól elválasztattak s ekként alp.-sel szemben meg nem állapitható, hogy férjét akkor jogos ok nélkül hagyta el, tekintve mégis, hogy felp.-nek a magyar állam kötelékébe való felvétele után a feleknek házassági ügyeire nézve az 1894: XXXI. tczikknek rendelkezései irányadók, a melyek pedig az ágytól és asztaltól való örökös, a házasságnak felbontására át nem változtatható elválasztást nem ismernek, s igy felp. — tekintet nélkül a kölcsönös beleegyezés mint bontó okot nem képezhető körülmény alapján keletkezett határozatra, az életközösség visszaállítását az idézel I tczikk 77. §-a értelmében türvényszerüleg kérelmezhette; eme kénlemre hozott bírói határozat vétele után alp.-t terhelte volna annak igazolása, hogy tekintet nélkül a fent idézett ágytól és asztaltól való elválasztó határozatra, az életközösség visszaállításának megtagadására még tovább is jogos oka van; minthogy azonban alp. ezt nem bizonyította : a házasságot felp. kérelmére felbontani s illetve a másodbiróság Ítéletét ezekből az okokból s az abban felhozott többi indokok alapján hh. kellett. (1897. okt. 27., 4688. sz.)