Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

feO Családjog. 1894: XXXI. czéljával és jogi természetével meg nem egyeztethetőnek tekinti a ^ *cz- törvényhozó azt az álláspontot, hogy a házasfelek elkülönítve éljenek : ^' a^ világos kifejezést nyer az 1894 : XXXI. tcz. 77. §-ának és ezzel kapcsolatban a 104—107. §§-ainak rendelkezéseiben, a mely utóbbiak szerint a házasfelek téiryleges különélése csak akkor képezhet jogos állapotot, ha a különélést jogosan kivánó fél erre birói Ítélettel különös felhatalmazást nyer; s ekkor is a hibás fél a 107. §. alapján. 2 év mulva kérheti a házasság természetével ellenkező függő állapotnak megszüntetését, kérheti feltétlenül a házasságnak végleges és teljes felbontását. Az 1894: XXXI. tcz. szelleméből következik tehát s intézkedéséből levonható az a jogszabály: hogy ha az egyik házasfél a másikat bár jogos okból elhagyta, ez csak egyszer jogositja fel az elhagyó felet, hogy a házassági életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívás teljesítését megtagadja; s hogy a sértő házasféhiek sértő ténye, ha csak az nem folytatólagos, bizonyos s a kibékitésre alkalmas időköz lefolyta után hatályát veszti még akkor is, a midőn ennek hatályát a megbocsátás, az életközösségnek a per eldöntése után történt önkéntes visszaállítása meg nem szüntette. Minthogy erre az elenyésztető időtartamra vonatkozólag a törvény hézagos és intézkedést nem tartalmaz : a törvény hézagát törvénymagyarázat és analógia segélyével kell pótolni. Az analógiára kellő alapot nyújt az 1894: XXXI. tcz. 83. §-ának intézkedése, mely a bontó okok hatályának elenyésztét 6 hónapra szabja, A törvény czélzata a 83. §. esetében és a fent tárgyalt esetben ugyanaz lévén: intézkedésének is ugyanazonosnak kell lennie. Az az ok, mely az elhagyó házastárs elhagyási cselekményét jogossá tette, egyúttal bontás igényelésére jogos ok az ő részéről. Ha pedig ez az ok mint bontó ok 6 hónap mulva hatályát veszti: nyilvánvaló, hogy annak mint a bontást meggátló oknak is hatályát kell veszítenie. Minthogy tehát ezek szerint felp. az alp. elhagyó lépését indokolttá tevő 1897. évi sértő cselekmény elkövetése után több mint 6 hó mulva alp.-t a házassági életközösségnek visszaállítására jogosan hívhatta fel s minthogy alp. mint feleség férjét lakhelyére követni tartozik; alp. pedig ennek a fentiek szerint jogos felhivásnak meg nem felelt, ujabb okot pedig, mely őt férjének elhagyására feljogosítaná, fel nem hozott és nem bizonyított: alp. kifogása az 1894: XXXI. tcz. 77. §. a) pontjának alp.-re való alkalmazását nem gátolhatja, annál kevésbbé mivel alp. maga sem a házasság felbontása, sem az ágytól és asztaltól való elkülönítés birói kimondására nézve mit sem tett; s igr maga alp. lévén az, ki a házassági kötelék fentartását kívánja, ennek következményét, az életközösség helyreállítását és fentartását is, el