Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. ö.: A másodbiróság Ítélete hh. indokolásánál fogva ós assért: 1894: XXXI. toz. 53. §. mert az 1S<)5. nov. 29-én 9277. sz. a. folyamatba tett kereset, az 1S«.)4:XXXI. tea. 145. £-a értelmében kellő időben adatott be és mert tekintve, hogy B. M. férjhez menetelkor csak 14 éves éa 2 hónapos volt, ezen fiatal koránál és egyéb személyi viszonyainál fogva, a tanuk által igazolt kényszer megállapítandó volt. (1897 febr. 3. 5877/1896. sz.) Teherben létei sem érvénytelenítési, sem bontási ok, ha a férj tudta, hogy nejének házassága megkötése előtt mással viszonya volt. 7. Pestvidéki tsz.: Felperes keresetéved elutasittatik. °4- §• Felperes a házasságot az 1894. évi XXXI. tezikk 54. §. c) pontja alapján kéri érvénytelenittetni, mert alpeivsnő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve s ezt felp. csak a házasság megkötése után néhány hétre tudta meg. Alp.-nő azt adja elő, hogy a házasság megkötése előtt T. J.-sal és felp.-sel is volt viszonya s mindkettővel közösült s igy nem tudja azt, hogy melyiktől esett teherbe s különben is felp. már a házasság megkötése előtt tudta azt, hogy alp.-nőnek T. J.-sal viszonya volt. Felp. az általa hivatkozott tanukkal csak azt bizonyította, hogy alp.-nő bíróságon kivül beismerte, hogy T. J.-tól esett teherbe s hogy a házasság megkötése előtt mással, mint T. J.-sal nem is közösült. De ha ezen körülmény bebizonyittatott volna is, K. F. tanúnak azon vallomása, hogy felp. még a házasság megkötése előtt figyelmeztetve lett arra, hogy alp.-nő T. J.-sal viszonyt folytatott, megdönti azon feltevés alaposságát, hogy felp. ezen körülmény tudatában a házasságot nem kötötte volna meg s igy felp. tévedésre nem hivatkozhatik. De ettől eltekintve, a kereseti állitások bebizonyítása esetére sem lenne a házasság érvényteleníthető. Nevezeteseit: a házasság az 1894: XXXI. tcz. hatályba lépte előtt köttetvén, annak érvényessége a hivatkozott tcz. 138. §-a értelmében a korábbi jogszabályok szerint ítélendő meg, már pedig a róm. kath. egyházi jog csak a személyben és a személy szabad akaratában való tévedést ismerte el érvényességi akadálynak, ellenben a személy egyéb tulajdonságaiban való tévedésnek a házasság érvényére befolyást nem engedett, a mástól való teherbeejtés nem volt érvénytelenítési ok, hanem csak az ágy- és asztaltól való ideiglenes elválasztásra szolgálhatott okul. Felp. vagylagosan a H. T. 80. §. a) pontja alapján a házasság felbontását kéri, mert alp. az által, hogy a házasság megkötésekor mástól teherben volt s ezt eltitkolta ; házassági kötelességeit súlyosan megsértette. Eltekintve attól, hogy a