Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

Házasságkötés joga. 13a -elítéltetése okából felbontassák s ez a kérelem tartalmánál fogva 1894: XXXI. viszonkeresetnek tekintendő; minthogy azonban a D) a. Ítéletből tcz kitűnik, hogy alp.-nek a hadbírósági Ítéletről már akkor tudomása ' volt, midőn az ágytól és asztaltól elválasztás iránt keresetét a gráczi országos tsz.-hez 1895. márcz. 14-én beadta, mert azt a keresetet férjének elitélésére alapította, alp.-nek a házasság felbontása iránt a hadbírósági Ítéletre alapitható keresetre, illetve viszonkereseti jogát az 1894 : XXXI. tcz. 83. és 145. §-ai értelmében csak az 1896. ápr. 1. napjáig lehetett érvényesítenie. Ennek a határidőnek elteltével kereseti joga megszűnt. Ezeknél fogva felp.-t viszonkeresetével el kellett utasítani. (1900. márcz. 7. 408.) C. : A másodbiróság ítéletének mv.-val az elsőbiróság ítélete hh., de az elsőbiróság ítéletében foglalt azok a rendelkezések, melyek szerint alp. a férje nevének viselésére feljogosított és az ítéletek az illetékes anyakönyvvezetővel közlendők, mellőztetnek. Azok az ítéletek, melyek a magyar állampolgárok házassági pereiben az 1894 : XXXI. tcz. hatályba lépte előtt, az akkori jogszabályok szerint illetékes bíróságok által hozattak, az 1894 : XXXI. tcz.-nek életbelépte folytán nem vesztették el joghatályukat. Minthogy pedig a gráczi orsz. tsz. az előtte 1895. márcz. 14-én 7064. sz. a. folyamatba tett házassági perben a peres házastársakra nézve, kik akkor is magyar állampolgárok voltak, az akkor hatályban volt jogszabályok szerint illetékes volt eljárni, minthogy továbbá az 1894. évi XXXI. tcz. 141. §. értelmében a 107. §-ban foglalt feltételek mellet felp. is kérheti az ágytól és asztaltól elválasztó Ítéletnek felbontó Ítéletté való átváltoztatását: Ezekből és az elsőbiróság Ítéletében felhozott indokokból a másodbiróság ítéletét mv. s az elsőbiróság ítéletének azt a részét, a mely szerint a gráczi országos tsz.nek 17,324/95. számú ítélete bontó ítélete átváltoztatott, hh. kellett. Tekintve azonban, hogy abban az esetben, ha a korábbi jogszabályok szerint hozott ágytól és asztaltól elválasztó ítélet az 1894. évi XXXI. tcz. 141. §. alapján bontó ítéletté változtatik át, a vétkesség kérdésének önálló vagy ismételt eldöntése, az átváltoztató ítéletben helyt nem foghat, mert e részben a 141. §. intézkedést nem tartalmaz és ennélfogva a nő által férje nevének megtarthatása iránt a 94. §. alapján előterjesztett kérelem mint a vétkesség kérdésével szoros kapcsolatban álló kérdés sem képezheti Ítélkezés tárgyát: az elsőbiróság ítéletének azt a részét, mely szerint alp. nő férje nevének viselésére feljogosittatott, továbbá figyelemmel arra, hogy a peres felek közötti házasság az 1894 : XXXI. tcz. hatályának területén kívül köttetett, az elsőbiróság Ítéletének azt a rendelkezését is.