Magánjog 2/1. kötet, Családjog és kötelmi jog 1. (Budapest, 1906)

128 Családjog. 1894: XXXI. és engesztelhetetlen g"yLilölet képezte, a különválasztástól pedig j két év már eltelt s igy a házassági törvény 107. §-a értelmében ' az ágy- és asztaltól elválasztó Ítéletnek felbontó ítéletté változtatását kéri, jogosult. Későbbi beadványaiban s a tárgyalások alkalmával felp., hol az idézett külföldi bírósági határozatnak felbontó Ítéletté változtatását, hol a házasságnak felbontását kérte a házassági törvény 104., 107., 114., 115. §-aira s a 77. §-ra s végül a 80. §. a) pontjaira hivatkozással kimondani, az alp. megjelölt ténye okából s mert ez a békéltetési tárgyalásra sem jelent meg a tárg3>-aláson s hozzá intézett levelében is kijelentette, hogy a házassági életközösséget helyreállítani nem akarja. Minthogy azonban a külföldi bíróságnak idézett határozata a házassági törvény életbe lépte után felp. magyar honosságának fennállása ideje alatt keletkezett s minthogy a házassági törvény oly külön intézkedést, mely szerint a külföldi bíróság elválasztó határozata felbontó ítéletté átváltoztatható lenne, nem tartalmaz; felp.-nek a házassági törvény 115. §-ára alapított, valamint az elválasztó határozatnak felbontó ítéletté átváltoztatása iránti kérése figyelembe vehető nem volt, hanem a házassági törvény általános rendelkezését kellett irányadóul tekinteni, mivel felp. magyar honos és az is volt. Erre való figyelemmel pedig nem volt felbontható peres felek házassága felp. kérelme szerint a házassági törvény 77. §-ának a) pontja alapján, mert az ennek feltételét képező, az életközösség visszaállítására bírói határozottal alp.-nek kötelezése kérve és bíróilag elrendelve nem lett. Tekintettel azonban arra, hogy a per adataival megegyező tényállás szerint alp. a férjét elhagyta, az életközösség helyreállítását indokolatlanul megtagadta, minthogy e tény a házastársi kötelesség szándékos magaviselet általi súlyos megsértését megállapítja s a felek között megkisérlett békéltetés négy éven át tartó különélés mellett is eredményre nem vezetett, ezért az elsőbirói ítélet a házasság felbontására vonatkozóan a házassági törvény 80. §-ának a) pontjára fektetett, a különvetés mellőzése és a gyermekek elhelyezése s tartása iránt intézkedő részeiben pedig vonatkozó indokolásánál fogva hh. volt. C. : hh. (1901. márcz. 13. 1266. sz.) Külföldi férj ellen Magyarországon bontó per akkor sem indítható, ha a nő férjét külföldre nem követte. 117 §. *38. Bpesti tsz.: Az 1894: XXXI. tcz. 117. §-ának első bekezdése értelmében az a magyar honos nő, a ki külföldi honos férjét külföldre nem követte, Magyarország területén kötött házas-