Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Birtokháboritás 75 deletének felelt meg és felp.-t birtokában háborítani vagy az általa birtokolt földrészt elfoglalni szándéka sem volt; ily körülmények mellett pedig maga a czölöpök leverése a birtokháboritás tényét még nem állapítja meg; az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, felp.-t keresetével elutasítani kellett. (1887. jun. 28. 17589. sz.) C: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság Ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887. nov. 14. 8227. sz.) A cseléd részérő! eszközölt utnyitás. lőí) Alp. szolgája a íelp. birtokában levő mezőn át utat nyitott. A sommás visszahelyezési keresetnek az elsőbiróság a gazda ellen helyt adott, mert nem voltak tekintetbe vehetők azon alp.-i kifogások, hogy foglalási szándéka nem lévén, ellene visszahelyezési kereset nem indíttathatott és ha szolgája valakinek szántóföldjén keresztül utat nyitott, arról ő nem tehet; és pedig nem voltak tekintetbe vehetők egyrészt azért, mert ez a szolga kijelentette, hogy az utat alp. meghagyásából nyitotta; másrészt, mert alp—nek kötelessége lett volna szolgáját, ki hosszabb ideig fuvarozott felp.-nek emiitett földjén keresztül, ugy hogy tanuk vallomása szerint ott formális szekérút nyittatott, idejekorán figyelmeztetni a jogtalanságra. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét hh. indokaiból és mert a gazda, cselédjének az ő szolgálatában elkövetett tényeiért harmadik személylyél szemben rendszerint felelősséggel tartozván: az alp. cselédje által, az alp. szolgálatában tett fuvarozásokkal felp. birtokán elkövetett háboritás orvoslását felp. jogosan kérhette alp. ellem (1887. máj. 12. 20201. sz.) Termények elhordása és felhasználása. 160 Kolozsvári T.: A kereset szerint az alp.-ek a kérdéses ingatlan birtokában a felp.-eket ama tényükkel háborították, mert az 1886. évi, a felp.-ektol lekaszált és megszárított két és fél szekér szénát és egy szekér sarjút a marháikkal felétették és fenyegetésekkel és erővel a felp.-eket birtokuk használatában megakadályozták, amivel a felp.-eknek 16 forint 30 krajczár kárt okoztak. Felp. tantii bizonyítják ugyan, hogy a per tárgyát képező kaszálót a felp.-ek az 1886. évben közösen használták és azt is, hogy a részükről lekaszált szénát és sarjút az alp.-ek vitték el, de azt a tanuk nem bizonyítják, hogy az alp.-ek a felp.-eket az ingatlan használatában egyébként megakadályozták volna, nevezetesen a keresetnek az alp.-éktől tagadott ama állításának bizonyítására, hogy az alp.-ek őket fenyegetésekkel és erővel birtokuk gyakorlásában megakadályozták volna, a felp.-ek semmi bizonyítékot sem hoztak fel és nem is állítják, hogy az alp.-ek az ingatlant tényleges birtokukba vették volna. Tekintettel arra, hogy az optk. 339. §. szerint birtokháboritást az követ el, ki önhatalmú cselekménynyel másnak birtokát elfoglalja, vagy mást birtok jogainak gyakorlatában tényleg meggátol, az alp.-ek