Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A jelzálogjog hatálya és terjedelme 637 843 Temesvári T.: Lényeges eljárási s egyúttal anyagi jogszabály •megsértését panaszolják az alp.-ek a miatt, hogy őket mint jelzálogi adósokat a zálogjogi bekebelezés keretét meghaladó összeg, vagyis az 1893. évi január hó első napjától járó kamat fizetésére is kötelezte a felebbezési biróság, a mennyiben a tőke után kamat bekebelezve nincs; de ha volna is, a 3 éven tuli kamat elévült. A panasznak ez a része tulajdonképen a felebbezési bíróságnak ama ténymegállapítását támadja meg, mely szerint a kamat követelhetése szintén bekebeliezve van. Ámde, minthogy a telek jegyzőkönyvi kivonat és a zálogjogi bekebelezést elrendelő végzés szerint a tőke bekebelezése mellett a 6% kamatláb ki van tüntetve és minthogy a kamatlábnak a telekjegyzókönyvben való kitüntetése a gyakorlat szerint egyértelmű a kamat bekebelezésével, a felebbezési biróság helyesen állapitotta meg tényállásként azt, hogy a kamat be van kebelezve, s igy a tényállásnak ez irányban való megtámadására vonatkozó panasz alappal nem bir. De alaposnak kellett elismerni a kamatelévülésre vonatkozó kifogást, a mennyiben a tőke után követelt 6% kamat, jóllehet a kötvény lejárata utáni időről követeltetik, nem tekinthető késedelmi kamatnak, a mely csak a tőkével együtt követelhető s a mely a C.-nak G5. sz. polgárjogi törvénye szerint az 1883 : XV. törvényczikk 19. §-ában meghatározott 3 évi elévülés alá nem esik; hanem, — minthogy a kamat kétségkivül önállóan, a tőke nélkül is követelhető volt volna, az szerződési kamatot képez, a mely a fent idézett döntvény értelmében is az 1883: XV. tcz. 19. §-a szerint 3 év alatt elévül. (1901. évi G. 8. sz.) 844 Szegedi T.: Alapos felp. panaszának a kamatokra vonatkozó része; mert való ugyan, hogy a felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint, S. I. követelése utáni kamat erejéig a zálogjog az ingatlanra bekebelezve nem volt, ámde a jelzálog hatálya a be nem kebelezett kamatokra, mint a tőke járulékára szintén kiterjed, és igy tekintve, hogy a megállapított tényállás szerint felp. mint jelzálogos adós a bekebelezett tőke után kamat fizetésére köteleztetett, felp. a kifizetett kamatnak alp.-re eső fele részét az alp.-től követelheti akkor, ha egyébként felp.-nek tőkekövetelése jogos, vagyis ha valónak bizonyul felp.-nek az az állítása, hogy akkor, mikor F. S. az ő ingatlan jutalékát felp.-nek eladta, a S. I. követelése az ingatlanra már1 be volt kebelezve. (1902. évi G. 59. sz.) 845 C: Az ingatlanra a bekebelezett zálogjog erejéig a terhelt ingatlan uj tulajdonosa köteles tűrni, hogy a hitelező magát azon ingatlanokból végrehajtás utján kielégíthesse. Ha a kamatokra vonatkozólag a zálogjog csak meghatározott bezárt időpontig van bekebelezve, a hitelező az azon időponton tul folyó kamatok kielégitését az