Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

632 Zálogjog és jelzálogjog Alp. felp.-t keresetével elutasittatni kéri, mert kereshetőségi jogát egyáltalában nem igazolta és mert jelen keresete időelőtti. Az A) I. alatti okirat tartalma szerint alp. a felp.-nek H. Mór elleni váltókövetelései és ennek biztositása fejében H. Ignácz által vállalt váltójogi kötelezettségének további biztosítására zálogjogot engedélyezett telekkönyvi számok szerint megjelölt ingatlanaira... Ezen jelzálogi biztosítás engedélyezése által azonban alp. nem lett sem egyetemleges, sem közvetlen adósa a felp.-nek, hanem egyszerűen az egyenes és eredeti adósok jótállójává, ki a lekötött ingatlanok értékének erejéig felelősséget vállalt azért, hogy felp. hitelezőnek követelése az eredeti adósok által ki fog fizettetni. E szerint tehát alp. lekötelezése, a mint azt a biztosítás (Sicherstellung) kifejezés nyelvtani értelme is mutatja, nem feltétlen, de subsidiarius és nem készfizető, hanem egyszerű, a lekötött vagyonértéke által korlátolt kezessége. Felp. kereshetőségi jogának megállapítása végett ennek következtében szükséges nemcsak a követelés fennállásának bizonyítása, mely utóbbi feltétel alp. tagadása folytán, a hiteles másolatban bemutatott váltók által bizonyítottnak elfogadható, hanem egyúttal annak kimutatása is, hogy azon feltétel, a melytől alp. lekötelezése feltételeztetik, valóban be is következett légyen, vagyis, hogy felp. kereseti követelését sem H. Mórtól, mint egyenes adóstól, sem H. Ignácztól, mint az egyenes adósért készfizetői kötelezettséget vállalt kezestől behajtani nem képes, illetőleg, hogy az ez irányban tett birói lépések, fedezeti alap teljes hiányában sikerhez nem vezettek, esetleg, hogy nevezettek ellen csőd megnyittatott, (1898. évi 1540. sz.) Pozsonyi T.: Az elsőbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kereset alapját képező okirattal az alp. jelzálogbiztosítékot engedett férjének, az okiratban körülirt a H. Zsigmond által kiállított fedezeti váltókkal első sorban biztosított a felp. irányában fennálló 12.000 írt követelésére nézve: azonban az engedélyezett jelzálogbiztositáson kivül az A) alatti okirat az alp. részéről semmi más egyéb lekötelezést a 12.000 frt tekintetében nem tartalmaz, az engedélyezett jelzálogbiztositék pedig magában véve a dolog természete szerint csak azzal a joghatálylyal bír, hogy a mennyiben felp. azt a követelését, a melyre nézve alp. jelzálogbiztositást engedett, az egyenes adóstól és H. Zsigmondtól, a ki a követelésre fedezeti váltókat adott és így szintén közvetlen adóssá vált, egészben vagy részben be nem hajthatná, az esetben a követelés egészben vagy részben a jelzálogul kijelölt ingatlanból hajtható be, az A) alatti okiratban foglalt engedély alapján. Az előadottakból következik, hogy felp. követelését a közvetlen adósok mellőzésével az alp. mint egyszerű kezes ellen nem érvényesítheti, hanem annak behajtását első sorban a közvetlen adósok ellen köteles megkísérteni, mert az alp.-nek, mint egyszerű kezesnek kötelezettsége, csak a közvetlen adósok elmarasztalása és fizetésképtelenségének