Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

622 Zálogjog és jelzálogjog felülkeblezést, mely a végrehajtás foganatosítása idejében már fenn nem állott, s melynek telekkönyvi kitörlése egyedül ama akadályba ütközött, hogy alp.-ek örökösi minőségüket hagyatéki átadó végzéssel nem igazolták, ezeknél fogva felp.-t keresetével elutasítani kellett. (1889. évi 16446. sz.) C. : A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az elsőbiróság Ítélete az abban felhozott okok alapján s főleg azért hagyatik helyben, mert a telekkönyvi rendelet 79-ik é& az általános ptk. 469. §-a szerint az ingatlanra szerzett zálogjog csak a telekkönyvileg kitüntetett törlés által szűnik meg, maga a kifizetés a zálogjog megszüntetését maga után nem vonja, ebből pedig az következik, hogy a fennállónak jelentkező zálogjogra alzálog szerezhető, és mert alp.-ek azt, hogy az alzálogjog rosszhiszemüleg szereztetett, nem bizonyították, miután a viszonválaszukban felhozott azon körülmény, hogy jogelődük a C. 19-ik tétel alatti bejegyzés szerint a zálogjog törléseért az alzálogjog kieszközlése előtt folyamodott, s hogy ezen kérvényével csak alaki hiány miatt utasíttatott el, a rosszhiszeműség bizonyítására bizonyítékot nem képez. (1889. évi 7454. &z.) 829 C. : A másodbiróság felebbezett ítélete helybenhagyatik indokai alapján és azért, mert abban az időben, midőn a töröltetni kért alzálog alp. javára szereztetett, a zálogjog teljes épségében fennállott s telekkönyvileg törülve nem volt, miből folyóan maga az a körülmény, hogy a jelzálogi követelés az adósnak a tulajdonossal egy személyben történt egyesülése folytán fenn nem áll, az arra bejegyzett alzálogjog megszüntetésére avagy érvénytelenítésére alapul nem szolgálhat; mivel a jelzálogi követelésre mindaddig, mig az telekkönyvileg törölve nincs, harmadik jóhiszemű hitelező által törvény szerint zálogjog szerezhető. <1893. évi 4144. sz.) Eredetileg érvénytelen jelzálogjogon alzálogjog szerzése. 830 C. : A másodbiróság Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül marad, felebbezett részében helybenhagyatik; mert az 1. rendű alp. javára bekebelezett zálogjognak alapjául szolgáló okirat tartalma szerint felp. egy 1000 forintos váltókövetelésnek biztosítására engedte a zálogjogot 1. rendű alp. javára bekebeleztetni, melyre, miután felp. elismeri, hogy az okiratot ő állította ki és hogy a zálogjog bekebelezését is ő eszközölte ki, 2. rendű alp. mint 1. rendű alp.-nek hitelezője, jogszerűen szerzett alzálogjogot kiskorú gyermekei javára. Habár pedig a felp. és az 1. rendű alp. előadásából megállapítható az, hogy az utóbbi javára 1000 forint erejéig bekebelezett zálogjog egy színlelt követelés biztosítására történt, ez a bekebelezés a most nevezett felekre nézve hatálytalan ugyan, de 2. rendű alp.-re mint harmadik személyre nézve, ki jóhiszeműen arra szerzett alzálogjogot, az ingatlan lekötve marad mindaddig, mig az alzálogjog ki nem törültetik, miért i& az alapzálogjog