Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

616 Zálogjog és jelzálogjog tehát felp., a mikor ennek daczára a már korábban eladott beltelki illetőségét annak a körülménynek felhasználásával, hogy ennek az ingatlan résznek is telekkönyvi tulajdonosa volt, a fentebb emiitett átadási okirattal F. János és G. Lászlóra átruházta és a telekkönyvi átírással egyidejűleg 300 frt évi járadék zálogjogával ezt az ingatlan részt is megterheltette, következéskép ez a zálogjog alp.-eket jogszerűen nem terhelheti. — Szegedi T.: Hhagyja... felhozott indokai alapján és még azért, mert a rosszhiszeműen szerzett zálogjog már eredetileg érvénytelen lévén, az alp.-ek mint későbbi szerzők ellen sem birhat joghatálylyal s annak törlését kérelmezni alp.-ek, mint ez idő szerint telekkönyvi tulajdonosok a telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében jogositvák. — C: Hhagyja. (1897. évi 1069. sz.) A jelzálog szerzésénél előfordult rosszhiszeműség befolyása a jelzálog telekkönyvi bejegyzésének rangsorozatára. 821 G. Z. A- egy adósnak vételi jogát az 1881 : LX. t.-cz. 32. §-a értelmében végrehajtás utján lefoglaltatta, ez alapon az adós tulajdonjogát a vételi jog tárgyát képező ingatlanra per utján érvényesítette s azt az Ítélet alapján végrehajtás utján be is kebeleztette, annakutána pedig a saját végrehajtási jogát is bekebeleztette. Azonban az ad'ós tulajdonjogának bekebelezése után, de még azt megelőzőleg, hogy G. Z. A. végrehajtási zálogjogát bekebeleztette volna, a jelen perbeli alp. zálogjogát szintén bekebeleztette az adós ellen. Az ingatlan elárvereztetvén, a sorrendi tárgyalás alkalmával G. Z- A. &z alp. zálogjogi elsőbbségét kifogásolta és perre utasíttatván, az elsőbbség megállapítása iránt alp. ellen pert indított. A felebbezési bíróság felp. elsőbbségi jogát megállapította, alp. felülvizsgálati kérelmét pedig a királyi Curia elutasította a következő okokból: C: A mi alp.-nek azt a panaszát illeti, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályokat helytelenül mellőzött, és törvényen kivül helyezkedett, a midőn megállapította, hogy jelzálogjoga szerzésénél rosszhiszemüleg járt el és kerülő utón annak a felfogásnak szerez érvényt, hogy felp. a Vgr. Törv. 132. §-a alapján végrehajtásból folyólag zálogjogot szerzett az ő telekkönyvileg biztosított zálogjogát megelőző hatálylyal, — ez a panasza alaptalan, mert rendszerint ugyan a telekkönyvi bejegyzés sorrendje állapítja meg a zálogjogok rangsorozatát, erre azonban nem hivatkozhatik az, a ki a vonatkozó telekkönyvi bejegyzés kieszközlésénél nem járt el jóhiszemüleg; már pedig alp.-sel szemben a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint meg van állapítva, hogy ügyvéde által tudta, hogy a végrehajtást szenvedők vételi jogát felp. foglaltatta le, hogy ez alapon a végrehajtást szenvedők tulajdonjogának megszerzése iránt felp. pert tett folyamatba; annak bekebelezése iránt a nyert Ítélet alapján felp. tette meg a szükséges lépéseket, és hogy zálogjogának megszerezhetése végett figyelemmel kisérte a tulajdonjog bekebelezését elrendelő végzést, tudta, hogy a végrehajtási zálogjog megszerzése iránt beadott kérvény a kir. járásbíróságnál elintézés alatt áll, — s midőn a tulajdonjog bekebelezése iránti megkeresés is beérke-