Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

612 Zálogjog és jelzálogjog e&etben, a midőn az eredeti érvénytelenség czimén indított törlési kereset a bekebelezést harmadik személy javára elrendelő végzés keltétől (1898. július. 5-től) számitott 60 napon belül (1898. augusztus 23-ig) lett a telekkönyvi hatósághoz perfeljegyzés czéljából benyújtva, az a. bekebelezés által jogot nyert jóhiszemű harmadikkal szemben is teljes joghatálylyal bir ; ezek alapján a keresetnek a másodrendű alp.-sel szemben is helyt adni és őt az alzálogjog törlésének tűrésre kötelezni kellett. (1900. évi 13,906. sz.) Nagyváradi T. : Az elsőbiróság ítéletét'hh. (1901. évi 241. sz.) C. : A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A bekebelezés érvénytelenségét tárgyazó s az elsőbíróság ítéletéből felhívott indokok mellőzésével egyébként helybenhagyandó volt a másodbiróság ítélete az abban felhívott indokok alapján. é& azért, mert a kérdéses zálogjog nem valamely kölcsön, hanem női hozományból álló követelés erejéig s nem is a hozományt vivő feleség, hanem annak elhunyta után, az oldalági örökösök kérelmére kebeleztetett be, a dolog ily állásában pedig és tekintettel a zálogjog alapjául szolgáló követelés jogi természetére az örökösök hitelezője, vagyis dr. W. Mihály másodrendű alp. azzal, hogy javára a kérdéses zálogjogra alzálogjog kebelezte tett be, több jogot nem szerzett, mint a mennyi a. zálogjog alapján a hozományra jogosult örökösöket megillette, mire nézve pedig helyes az alsóbiróságoknak az a ténymegállapítása, hogy az örökösök a hozomány érvényesítése iránti keresetükkel már az alzálogjog bejegyzését megelőző 23 évvel jogerősen elutasittattak azon az alapon, hogy az örökhagyó a hozományhoz való jogát a férjének elengedte. Nyilvánvaló lévén ezek szerint, hogy a zálogjognak fennálló jogalapja nincs és már a bejegyzéskor sem volt, erre a zálogjogra tehát tekintettel a fent előadottakra, vagyis, az alapját tevő hozományi követelés jogi természetére, az alzálogjog nem feltétlen, hanem csakis a zálogjog alapjául szolgált követelés jogi természete által korlátolt joghatálylyal volt szerezhető. (1901. évi 4735: sz.) = Az alzálogjog tekintetében v. ö. fent 816-, s alább 827. sk. és. 864. sk. szII. A jelzálog-jog" szerzése. Jelzálog szerzésének kellékei. 817 C: Az alp. anyagi jogszabálysértést panaszol és azt sérelmezi., hogy a felebbezési bíróság a jelzálogban nyújtott óvadék iránti ügyletet daczára annak, hogy a felp. ahhoz soha hozzá nem járult, érvényesen létrejöttnek tekintette, már annak folytán, hogy az alp. és neje az A) alatti okiratot aláírták, és hogy ezen okirat alapján az óvadékösszeg erejéig a zálogjog a felp. kincstár javára bekebeleztetett. Az elmeit panasz alaptalan, mert a zálogjogot a hitelező az osztr.