Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

606 Zálogjog és jelzálogjog sorsjegyek bizonyos kölcsönügylet és az alp. üzletéből történt hitelbe vásárlásból eredő követelések biztosítása végett kézizálogként adattak 2. rendű felp. által alp.-nek, hogy tehát eme kereskedelmi viszonyból származó zálogos viszony kereskedelmi ügyletet képez és igy a Kt. határozatai alapján birálandó el. 2. rendű felp. maga beismeri, hogy a sorsjegyekkel biztosított tartozását a lejárat vagyis 1888. június 6-ika után sem fizette ki ; bizonyítva van továbbá az is, hogy a fizetés nem teljesítése folytán alp. a sorsjegyeket az osztrák kereskedelmi és hitelintézet utján a követelés lejárata után magánúton eladatta s az érettük bevett 173 forint 43 krt követelésére megtartotta, a miből kétségtelen az is, hogy alp. a sorsjegyeknek bírói közbenjövetel nélkül eladása folytán oly törvénybe ütköző szabálytalanságot követett el, a mely cselekményéből kifolyólag — tekintet nélkül az alp. által vitatott szóbeli megállapodásra, — ha és amennyiben felp.-eknek kárt okozott, kártalanítással tartozik. Az nem szenved kétséget, hogy 2. rendű felp. tartozását a lejáratkor 1888. január 6-án, sőt azután sem fizetvén ki, a követelés biztosítására adott zálogtárgyakat értékesíteni, s azok vételárából magát kielégíteni, alp. törv. szerint is jogosítva volt, hogy tehát a sorsjegyeket értékesíthette, de viszont az sem szenved kétséget, hogy ezt az értékesítést csakis a törv. ide vonatkozó rendeleteinek szoros betartásával eszközölhette. Ámde alp. az értékesítésnél törvényellenesen járt el akkor, a mikor a birói közbenjárást mellőzve, a sorsjegyeket szabadkézből magánúton adatta el. Hogy azonban 2. rendű felp. ebből a szabálytalan eladásból kártérítést követelhessen, mindenek előtt azt tartozott bizonyítani, hogy a magánkézből eladás következtében kárt szenvedett, és hogy mily öszszeg erejéig. Felp.-ek annak bizonyítására, hogy az elzálogosított sorsjegyek közül a Bariette városi 100 lira névértékű 4770. sorozat 41. sz. sorsjegyre esett 50,000 lira főnyereményből 42,269 lira 80 cent fizettetett ki 1888. október 16-án, a Bariette városától hivatalból beszerzett, tehát teljes bizonyító erejű átiratra hivatkoztak, a mely hivatalos átirat a törv. rendeletének megfelelően lévén kiállítva, annak valódisága és bizonyító erejéhez kétely nem fér. A periratokhoz csatolt eme bizonyíték alapján tehát megállapítható, hogy az alp. által magánkézből eladott egyik sorsjegyre 42,269 lira 86 cent nyeremény esett és fizettetett ki e sorsjegy birtokosának. Ez az összeg azonban felp.-ek állítólagos károsodásának összegéül el nem fogadható. Mert felp.-ek esetleges károsodásának összege a jogellenesen szabálytalanul eszközölt eladás idejében létezett jogviszony alapján lévén elbírálandó, tekintettel arra, hogy azi eladás idejében a sorsjegyekért, a mint ez az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtetett, 170 forint 40 kr. vételár folyt be alp. kezeihez, ezzel szemben pedig felp.-ek azt, hogy birói uton, vagy más módon, az eladás idejében magasabb ár lett volna elérhető, nem is állították, azt a döntő körülményt, hogy a