Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

583 Dologi terhek táblához érkezett az eperjesi plébánosnak ugyanakként a más val­lású Stern Jakab ellen indított pere; mely per előadásra kerülvén, ennek elintézése felfüggesztetett és ekként a 4214/1. M. E. 1891. számú rendelet 4. §. 3. pontjának esete beállott. Általános szabály az, hogy a párbér egyéb jogalkotó tények hiányában, csak a parochia kötelékéhez tartozó hiveket terheli és hogy e teher mérvének és módozatainak kútforrása a visi­tatio canonica. Ennek folytán a parochia kötelékébe nem tartozók, külö­nösen más vallásúak, már a bevett vagy tűrt vallásfelekezetek­nek egyébként is egymástól önálló voltánál fogva is párbérszol­gáltatásokra csak akkor kötelezhetők, ha erre bármely uton sze­mélyes kötelezettséget vállaltak, vagy ha a párbérszerződés vagy más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré vált, vagy végül, ha a párbért a politikai község átvállalta (aver­sio), ellenben ezek iránt nem bir nyomatékkal a nem birói uton történt esetleges marasztalás és visitatio canonicában a párbér szolgáltatásának házak vagy telkek után feltüntetése; mert a m. kir. Curia 30. és 31. számú polgári döntvényeiben már kimondotta azt: hogy ha a katholikus lelkész részéről párbérszolgáltatás iránt folyamatba tett ügyekben panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát támadja meg, illetve, midőn az a kérdés vált vitássá, ha vájjon a párbérszolgáltatás ingatlan birtokhoz kötött dologi teher, vagy pedig személyes viszonyokon alapuló kötele­zettség természetével bir-e? az ügy eldöntése a polgári bíró­ságok hatásköréhez tartozik; és hogy az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helye­ken a párbér ingatlanon nyugvó dologi tehernek tekintessék. A visitatio canonica rendeltetése volt az is, hogy a hívek­nek párbér iránti kötelezettségét, ennek mérvét és módozatait a tényleges állapothoz képest feltüntesse; — a visitatio cano­nica szokás és részben egyházhatósági rendelet folytán a törvé­nyes bizonyság (legale testimonium) a földesúr és az illető köz­ség elöljárói közbenjöttével eszközöltetett. A most eldöntendő kérdésben idézett okirat latin szövegű bekezdésében Rudnay Sándor azidőbeli esztergomi érsek jelenti ki azt, hogy miután Eperjes egyházilag, mint fiókegyház a tallósi parochiához tartozik, az eperjesi birtokosok és földesúr a tallósi parochiából kiválásért és Eperjesen önálló parochia fölállításáért

Next

/
Thumbnails
Contents