Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

26 Személyjog ból, sem a bányatörvény 232. §-ából, sem végTe az életbeléptetési szabályzat 103. §-ából nem lehet azt következtetni, hogy a bányakapitányság1 a társládái: peres -ügyeiben képviseltetési joggal volna felruházva. — A képviseletre csak az alapszabályokban e végre kirendelt közegek hivaUák. az alapszabályok megalkotása előtt pedig a társládákra is alkalmazandók, a más testületeknél hasonló esetekben a képviseleti jogosultságra nézve fennálló elvek (1885. okt. 1. 191. sz.) 92 Bpesti tsz.: Alaptalan azon alperesi kifogás, hogy jogi személy az 1884. évi XVI. t.-cz. alapján perbevonható nem volna. A jogi személy mint ilyen a törvény által cselekvő képességgel ruháztatván fel, jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására képesnek tekintendő, nincs kizárva tehát jogilag az sem. hogy törvény- vagy alapszabályszerüleg akarat nyihánitásának — őt kötelezőleg közvetítésére hivatott természetes személyek cselekvényei vagy mulasztásai — amennyiben ezek a képviseletkörben mozognak — a jogi személy felelősségét állapítják meg. A «Tentamemx czimü munka kiadójaként tényleg alpsres a m. tud. akadémia, tehát a jogi személ> szerepel, amennyiben tehát ezen szereplésével mások jogait sérti: ezen jogsérelemért kárpótlással a jogi személy tartozik. A kérdéses mii többszörözését, közzétételét és forgalomba helyezését ezek szerint alperes jogi személy eszközölvén, ezeknek jogtalansága esetéin a bitorlást is alp. jogi személy követte volna el. A törv. 19. §-a büntetésül pénzbüntetést állapit meg, mely csak behajthatatlanság esetén változtattatik át fogházbüntetésre, igy tehát csak pénzbüntetéssel büntetendő cselekményt képez a bitorlás, már pedig mi akadály sincs, hogy a saját vagyonnal biró jogi személy pénzbüntetéssel ne sujtathassék, a mit elvileg nem zárhat ki azon eshetőség, hogy a törvényszerű büntetés nem volna átváltoztatható magával a jogi személylyel szemben. Bpesti T.: Hh. (1901. decz. 18. 802. sz.) C: Hh. (1902. jun. 3. 2541. sz.) Egyletek. 93 C: Való ugyan, hogy a keresetlevélben a felp. egyletet mint jogi személyt képviselő egyleti elnök megnevezve nincsen, eme szabálytalanság azonban oly lényegesnek nem tekinthető, mely az elsőbirósági Ítéletnek és azt megelőző eljárásnak hivatalból való megsemmisítése indokául elfogadható és pedi(g azért sem, minthogy a keresetlevélhez csatolt ügwédi meghatalmazás N„ mint a felp. egylet képviseletére alapszabályszerüleg feljogosított egyleti elnök által állíttatván ki, felp. egyletnek perbeli képviselete törvényszerűnek tekintendő: ezekhez képest stb. (1887. máj. 13. 3023. sz.) 94 A z—i első temetkezési egyesület 1897. évi április hó 19-ik napján hozott határozatárai a feloszlást kimondván, a halálozási dijak szedését tényleg azonnal megszüntette. Ez a közgyűlési határozat a belügyminisztérium által megsemmisíttetvén, az egyesület 1898. szeptember 21-ik napján tartott közgyűlésen