Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Szomszédjog 239 betűkkel jelelt kerítés mellett alperes belsőségén lévő földtöltést a kereset beadása előtti egy éven belül készítette; ezen tagadás következtében felperes tartozott volna bebizonyítani, miszerint a kérdéses töltés alperes által a f. évi jul. 16-án beadott keresetet megelőzött egy éven belül készíttetett. Felperesnek nem sikerült igazolni, hogy az általa vitatott birtokháboritás a kereset inditása előtti egy éven belül történt, miért is felperest ezen oknál fogva, eltekintve attól, hogy felperes nem bizonyította, miszerint ő az esővíznek felperes telkéről alperesnek telkére lefolyása jogát szolgalmi jog-szerüleg gyakorolta, elutasítani kellett. (1888. nov. 29. 51,461. sz.) C. : A másódbiróság ítélete helybenhagyatik annak indokolása alapján, és azért, mert felperes nem bizonyította, miszerint az esővíznek felperes telkéről alperes telkére eresztése iránt, jogszerüleg szolgalmi jogot gyakorolt volna; és pedig jelen esetben azért, mert ily jog gyakorlásának bebizonyítására nem a viznek egyes esetekben netán megtörtént odafolyása és az ennek megtörténtére felhívott tanuk vallomása, hanem csak az szolgálhat, hogy a jog gyakorlását feltételező csatornák és készülékek, melyek a vizet levezetik, tényleg léteztek s azok elpusztíttattak, erre azonban, miután az a különben is vitás körülmény, hogy a kerítés készítése alkalmával nyilás hagyatott és hogy az előbb vagy később lett-e alperes részéről feltöltve, a csatorna és készülék fennállásának bizonyítására nem szolgál, jelenleg semmi figyelembe vehető adat fel nem hozatott, ama kérdés pedig, hogy árviz idején alperes tartozik-e, és pedig hol és mennyiben a felperes területére tóduló viznek lefolyást engedni, nem ezen, hanem vízrendészeti útra tartozik. (1889. febr. 14. 628. sz.) (Erdélyi eset.) 329 Fogarasi jbg. : Felperes keresetét azért indította, hogy alperesek az ő színje melletti földet ugy vágták le, hogy felperes színjének emiatt le kell szakadnia s e tekintetben színiének fentarthatása végett a szakértők által megállapított alépitkezés költségét fogadta el felperes. Alperesek beismerték a földvágást, de tagadták azt, hogy a kereset beadása előtt 3 lévén innen tették volnál, s igy elévülési kifogást tettek; tagadták, hogy a föld levágása a szín leszakadását vonná maga után ; tagadták azt, hogy felperesnek a kereseti mennyiségű kára lenne. Több tanú eskü alatt vallotta, hogy alperesek a földet 3 éven innen vágták le ; szakértők pedig egyhangúlag véleményezték, hogy a földlevágás folytán felperes színje fenn nem állhat s hogy annak fennállhatására szükséges alépitkezés 108 frtba belekerült; minek következtében alperesek, mint bizonyított kárt okozók, tekintettel a ptk. 364. §-ára, miután, bár tulajdonukon végezték a földkivágást, de azáltal felperesnek épületét a/z azelőtti állása fenmaradhatása tekintetében bizt/os veszélynek tették ki, a szakértők