Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

232 Közös tulajdon az alp. szerbeknek. Mert ama beltelek tartozékát képezi a templomnak s annak 1/6 részén a szerbek magokrak templomot nem építhetnének, vagy ha építenének: ez az isteni tisztelet kölcsönös megzavarására s örökös súrlódásokra és villongásokra szolgáltathatna okot. A «Timisiana» pénzintézetnél elhelyezett tőkeösszeg szintén templom vagy ont képez; minden nehézség nélkül felosztható; és az osztály arányát illetve ugyanazon szempont alá esik, mint a többi templomvagyon. De más szemr pont alá esik a három papi telek, a melyeknek eredete földesúri adományozásra, illetve azzal a rendeltetéssel tett alapítványra vezetendő vissza, hogy azok két pap (egy román és egy szerb) fentartására alapul szolgáljanak. Volt is mindig és van ma is egy szerbi és egy román pap Knézen, a kik a 3 telket egyenlően megosztva birtokolták s birtokolják, és midőn ezt a túlnyomó többségben levő románok felszólalás nélkül eltűrték: ezzel a szerb pap egyenlő jogát elismerték. Erre nézve tehát az alsóbirósági Ítéletek rendelkezései, melyek a tényleges birtokállapotnak is megfelelnek, hhagyandők voltak. Az iskolai vagyon megosztásánál minden olyan adat hiányában, mely az eredetre vezethetne vissza, szem előtt kellett tartani ama vagyonnak egyrészről 0. szerint szintén közös voltát, s másrészről rendeltetését, vagyis a román és szerb iskolák s tanítók fentartását s a fejlődés utján előállott ebbeli szükségletet. Van pedig Knézen két román és egy szerb iskola, két román és egy szerb tanitó, a melyeknek s a kiknek fenntartása eddig is terhelte az egyházközséget. Ennek megfelelőleg az osztály kulcsául kétharmad arány volt a románok és egy harmad a szerbek javára megállapítandó. És tekintetbe vétetett itt az is, hogy az iskola-épületek s tartozékaik a birói szemle alkalmával meghallgatott szakértők nyilatkozata szerint czélszerüeii nem oszthatók fel természetben, ellenben a rét és pótkert felosztását mi sem akadályozza. Ehhez képest a felp. román közönség, mely a most is kizárólagos birtokában lévő iskola-épületeket s ezek tartozékait természetben és egészben megtartja, a becsár egy harmadának az alp. szerb közönség részére leendő kifizetésére köteleztetett, mig az iskolai vagyont képező rétnek és pótkertnek természetben s a megállapitott arányban eszközlendő felosztása a végreh. eljárásra utaltatott. A jelen Ítélet rendelkező részének fentebbi III. pontjában foglaltakra nézve érintetlenül hagyattak nz a.-birósági ítéletek, mert azok tekintetében egyik fél sem felebbezett. A fentebbi IX. pontban foglalt rendelkezést indokolja az, hogy mindkét félnek érdekében áll minél előbb rendezett végleges állapotba jutni, az itt leszállított váltságösszeget a felp. román egyházközség 3 év alatt, nagy megterheltetése nélkül, lefizetheti; ennek zálogjogi biztosítását pedig az alp. szerb egyházközség jogosan követelheti és a megítélt ingatlanok bekebelezésére mindkét félnek joga van. (1888. szept. 20. és 21. 5702.) — Azon perek, melyeket több görög-keleti hitközség a görög-kath. vallásra áttért tagjaiból alakult görög-kath. hitközségek ellen az úrbéri rendezés alkalmával kihasított papi telek birtoka iránt tett folyamatba, a C. 9. sz. t. ü. határozata értelmében nem tartoznak a rendes bíróságok hatáskörébe. A határozatot lásd a «Polgári törvénykezési eljárás» cz. kötetben-