Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Görög-keleti egyház hitközségi vagyonának felosztása 219 egyházi és alapítványi vagyon a brassó-belvárosi görög-keleti vallású, de csak görög nemzetiségű lakosokból alakuló egyházközségnek képezi kizárólagos tulajdonát olyaténkép, hogy az egyháznak és az ahhoz tartozó vagyonságnak törvény- és szabályszerű igazgatása és kezelése a mondott egyházközség törvényes képviseletét illeti. Minélfogva az összes egyházi és alapítványi vagyonság, amely jelenleg az 1881. évi február 14-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján, s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek ugyanazon hó 20-án 371. eln. sz. a. kelt rendelete folytán alakított bizottság által kezeltetik, a mondott görög egyházközség rendelkezése és kezelése alá bocsátandó. III. Felp.-ek tartoznak tűrni a felső-szombathai 183., 428. és 443. sz. tjkönyveknek kiigazítását akkép, hogy azokban tulajdonosul a brassó-belvárosi szt. Háromságról czimzett görög nemzetiségű görögkeleti egyház tüntettessék ki. Indokok: A felp.-ek keresetének és alp.-ek viszonkeresetének eldöntése azon kérdés megoldásától függ, hogy vájjon a brassó-belvárosi szt. Háromságról czimzett görög-keleti egyház tisztán görög nemzetiségi vagy vegyes görög-román egyházat képez-e ? Ezen kérdés megoldásánál pedig kell, hogy az alapítók szándéka legyen irányadó ; és itt nagy fontossággal bír az, hogy kik, a görög-keleti vallásnak milyen nemzetiségű hívei alapították a peres egyházat. Mert a görög-keleti egyház sajátszerű jellemvonását képezte mindenütt és mindenkor az authokephalia és particularismus, mely a nemzetiségi eszmét törekszik érvényesíteni az egyház kormányzatában, ugy mint a községi templomban, és a melynél fogva ugyanazon vallás hivei az egyházban nemzetiségük szerint egyesülnek egymással és válnak el egymástól. Innen van és volt egybekötve a keleti egyház híveinél a nemzetiség a vallással, ugy, hogy a szerb, oláh és görög a maga templomát és papját, szerb, oláh és görög templomnak mondja. Ezen az orthodox keleti egyház kebelében élő és élt remzetiségi egyházi eszme érvényesült ujabban az 1868: IX. tczikkben is, mely törvénybe iktatta a szerb és román metropoliák különválását, a minek nyomán több, azelőtt közös egyházban, a szerbek és románok egymástól külön váltak, és a nagyszebeni román metropolia fenhatósága immár nemcsak a Királyhágón tul, hanem az azon innen lakó románokra is ki van terjesztve; mig az előtt a karloviczi közös egyházfő a hívek nemzetiségét jelzőén szerb és oláh patriarchának czimeztetett. Ezen nemzetiségek szerinti egyházi egyesülésre és elkülönzésre való hajlam feltételezendő a görög-keleti vallás azon híveiről is, kik a kérdéses egyházat 1786-ban alapították, és ha áll az, amit alp.-ek mondanak, hogy az alapítók nemzetiségükre nézve görögök voltak: vélelmezendő, hogy ők görög nemzetiségi jellegű egyházat akartak létesíteni. Vélelmezni kell ezt mindaddig, mig az ellenkező bebizonyítva nincs. Alapították pedig a peres egyházat az 1787-ben kelt R. a. spe-