Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonközösség megszüntetése 217 mulasztását igazolni tartoznék: ennélfogva a felebbezési bíróság a fen­tebbi magánjogi szabályoknak megfelelően rendelkezett, midőn az alp.-t a felp. részére az ettől elvont érték megtérítésére kötelezte. Nem mentheti fel az alp.-t e megtérítési kötelezettsége alól az a körül­mény, hogy felp. az 1881 : LX. tcz. 158. §. szerint őt megillető jog­kedvezménynyel nem élt, azaz az alperes hitelezőjének követelését ma­gához nem váltotta és hogy az alp. e perben a felp.-i ingatlanrész visszabocsátását az árverési vételár felének megfizetése ellenében 3 felp.-nek felajánlotta; mert a felp. sérelmét nem okozta az, hogy fent­jelzett jogával nem élt és ugyanő azzal, hogy valamely őt megillető kedvezményt igénybe nem vett, törvényes kártérítési jogától el nem eshetett; továbbá, mert a felp. sérelme és az alp. gazdagodása a fent­jelzett alp.-i ajánlat elfogadása esetében sem szenvedett volna válto­zást. A felp.-től elvont és alp. által megtérítendő érték összegét pedig a felebbezési bíróság helyesen állapította meg abban a többletben, meiylyel az alp.-nek jutott fele vételár azt az összeget meghaladja, mely az alp.-t a két rendbeli ingatlan rész értékének arányához ké­pest ugyané vételárból megillette volna. Az alp. felülvizsgálati ké­relme e szerint minden tekintetben alaptalan lévén, azt el kellett uta­sítani. (1899. okt. 23. G. 75. sz.) Közösség megszüntetése iránti kérelem a telekkönyvi jószág­testnek egyes birtokrészleteire vonatkozólag. 313 Bpesti T.: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, felp.-eket keresetükkel az elsőbiróság által elfogadott alapon elutasitandónak nem találja, a jelen pert érdemben elbirálandónak kimondja. Indokok: Az elsőfokú bíróság ítélete a fentebbi módon volt megváltoztatandó, mert egymagában az a körülmény, hogy a vagyon­közösség megszüntetése iránti kereset, egy jószágtestnek nem vala­mennyi birtokrészletére nézve tétetett folyamatba, a kereset elutasításának alapjául nem szolgálhat; mint­hogy egyrészt a tkvi jószágtestnek, ugy egyes birtokrészleteinek le­jegyzésével, mint az egyes birtokrészletek feldarabolása és lejegyzése melletti megosztása (tkvi rdt. 135. §.), valamint az egyes birtokrészle­teknek árverés utján való eladása (1881 : LX. tcz. 155. és 172. §§-ai) a törvény által meg van engedve, másrészt pedig íenforgó esetben a kereset által nem érintett birtokrészletek tekintetében is, bár csak feltételesen a vagyonközösség megszüntetése viszonkereset utján ké­retett; egyébként a keresettel szemben az a kifogás is emeltetvén, hogy a szóban forgó ingatlanok a peres felek között tényleg megoszt­vák. (1900. decz. 27. 6037. sz.) — C:: A másodbiróság ítélete indokai­nál fogva helybenhagyhatja. (1901. jun. 25. .2194. sz.) = Azonos határozat: C. 1898. jun. 28. 3392. sz. — A C. közös kapu­bejáró és udvar közössége megszüntetése iránti keresetnek 1891. decz. 2. 2579. sz. a. kelt Ítéletében nem adott helyt, mert ez az alperes telkére nézve értékcsökkenést vonna maga után.

Next

/
Thumbnails
Contents