Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

212 Közös tulajdon Indokok: Az elsőbiróság ítéletének indokolásában helyesen állapította meg azt, hogy a felperesek, mint a kereseti ingatlan társtulajdonosai az alperessel tulajdonközösségben maradásra nem kényszeríthetők, valamint azt is, hogy a vagyonközösségnek birói árverés utján való megszüntetése csak annyiban követelhető, a mennyiben a közös ingatlan értékcsökkenés nélkül a tulajdonostársak közt természetben fel nem osztható. A kereset tárgyát képező ingatlan: ház és beltelek; ily ingatlanokra nézve pedig rendszerint az vélelmezendő, hogy azok természetben olyként, hogy minden egyes rész önálló jószágtestet képezzen, fel nem oszthatók. Ezzel szemben tehát a kérdésben forgó házra és beltelekre nézve az alperes tartozott volna ennek ellenkezőjét bizonyítani. Ezt azonban az alperes a per során nemcsak nem bizonyította, hanem az általa B) alatt becsatolt s a tényleges birtoklási állapotot feltüntető mérnöki felvétellel és vázrajzzal épen azt mutatta ki, hogy a kereset tárgyát képező ház egy oly épület, melynek egyes részei egymással való szoros összefüggésüknél fogva különálló telekkönyvi jószágtestekként egymástól el nem választhatók; tehát ez az épület a tulajdonostársak közt a fent jelzett módon természetben meg nem osztható. Nem akadályozza a tulajdonközösségnek árverés utján való felosztását az a körülmény, hogy a közös tulajdonosok az ingatlant természetben megosztva birták és használták eddig, mert az alperesnek saját perbeli előadásából az tűnik ki, hogy ez a megosztás csupán a birtoklás szabályozása végett történt a peres felek telekkönyvi előzői közt, kik egymással közeli rokonságban állottak; ez tehát a tulajdon megosztásával azonos és a telekkönyvi utódokra nézve kötelező nem lévén, nem állhat útjában annak, hogy a jelen telekkönyvi tulajdonosok bármelyike a közös vagyon megosztását a törvényes feltételek mellett követelhesse. Ezek alapján az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával az alperest annak tűrésére kellett kötelezni, hogy a felek közt fennálló vagyonközösség megszüntetése birói árverés utján eszközöltessék. (1894. nov 28. 4478. sz.) C: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1896. márcz. 19. 1772/1895. sz.) = Azonos határozatok: C. 1888. d'ecz. 18. 3884. sz.; 1893 okt. 31. 9627/1892. sz.; 6948/1884. sz-; 1900. szept. 27. 1384. sz.; C: 1887. ápr. 4. 6330/1886. sz. 306 Bpesti tsz.: Felperest vagyonközösség megszüntetése iránti keresetével elutasítja. Indokok: Jóllehet a tulajdonostársak nem kötelezhetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak és ezért a vagyonközösség megszüntetését rendszerint mindegyike kérheti s habár arra nézve feltételt nem is képez az a körülmény, hogy a felek közt a vagyonkezelésben egyenetlenség keletkezett légyen, mindazonáltal a vagyonközös-