Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

193 Közös tulajdon pon ezúttal elutasítani kellett, és pedig annál inkább, mert azt sem igazolta, hagy a kérdéses ingatlan jelzálogos követelésekkel terhelve nincs, avagy hogy terhek létezése esetén, a jelzálogos hitelezők, a kiknek meghallgatását sem kérte, a lejegyzésbe beleegyeztek, e nélkül pedig a perrendtartás 566. §-ára figyelőmmel, a vagyonközösség megszüntetése felett: határozat, még a tulajdonjog előjegyzésének igazolása esetén sem hozható; a kérdéses 71 *2 Q^öl földterület birtoka iránti kereseti kérelmével felp.-t elutasítani kellett, mert: habár a telekjegyzőkönyvben B. 3. és 4. alatti bejegyzés szerint gyámhatóságilag jóváhagyott A. alatti szerződés szerint, a peres felek e kérdéses ingatlant egyenlő arányban vették is meg, feíp. nem tagadta alp.-nek azt az állítását, hogy az ingatlant a< felek ugyancsak a C. alatti vázrajz szerint bírják, és hogy a becslés is a C. alatti szerinti birtoklás alapján történt; ebből pedig ugy alp.-nek a 2. szám alattival igazolt előterjesztéséből kétségtelen, hogy alp. a kérdésben forgó 71V2 Q-öl többletet, a felek között 1884. október hóban a már akkor fennállott mesgyére, és a C. alatti vázrajz szerinti tényleges birtoklásra tekintettel megejtett becsű alapján történt megállapodás nyomán birja és hogy ugyanakkor az alp. javára eső egyenértéket, a mi iránt a csatolt per folyt, el is fogadta, és ekként a birtokot megosztották; ezzel szemben pedig az a körülmény, hogy a 2. szám alatti szerint kihallgatott Szécsi Sándor tanú vallomásaként, Kovács Lajos mérnök a földet két egyenlő részre mérte ki, mint különben is a megállapodást megelőző cselekmény, figyelembe nem jöhet. (1888. máj. 15. 1887 38.272. sz.) C: A másodbiróság Ítélete indokolásánál fogva hh. (1889. ápr. 25., 1888. 7987. sz.) = A jelzálogos hitelezők perbevonására nézve 1. alább 287—296. sz. a perenkivüli tényleges megosztás tekintetében pedig 1. alább 298—302. sz. Tulajdonközösség megszüntetését követelheti-e azon társtulajdonos, aki a közösség fentartása, illetve a közös dolog megosztása és mikénti közös birtoklása iránt kötelező megállapodást kötött ? 279 Nyitrai tsz.: Felp.-eket keresetükkel elutasítja. Indokok: Felp.-ek keresetet indítottak alp.-ek ellen, a maduduniczi 5. sz. telekjegyzőkönyvben irt ház s beltelek — mely fele részben alp.-ek tulajdonát képezi — közösségének megszüntetése iránt azon alapon, hogy a közös ingatlan a tulajdoni részek arányában egyenlő mérvben fel nem osztható, továbbá azért, mert a barátságosan megállapított birtoklást felp.-ek megzavarták. Alp.-ek ezzel szemben azzal védekeznek, hogy ők felp.-eknek a fenti ház és beltelek fele részét eladták ugyan, de ezen alkalommal az 1. •/. alatti megállapodás jött létre, melylyel a közös ingatlannak a jövőbeni birtoklása szabályozva lett. Tekintve, hogy a közösség megszüntetését csak azon társtulajdonos szorgalmazhatja, a ki a közösség fentartása, illetve