Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

182 Közös tulajdon toklást folytatja, hanem lemenő örökösöket is, kikkel szemben az özvegynek birtoka csak feltételes s kiket ennélfogva a birtok védelme szintén megillet. Azonban felp.-ek néhai W. Ignácz örököseit perbe nem von Lile, azok perben állása nélkül pedig a jelen per érdemében ítélet nem hozható. Mert a birtok átadása csak az arra igényt tartó mindenik védekezett fél meghallgatásával rendelhető el, az pedig, hogy valamennyi érdekelt fél perbe van-e idézve, hivatalból vizsgálandó. Felp.-nek tehát néhai W. Ignácz örököseinek perbevonását helytelenül mellőzvén, ez okból az elsőbiróság Ítéletének, a felp.-ek keresetének részben helyt adó felebbezett rendelkezését megváltoztatni és felp.-eket keresetükkel ezúttal elutasítani kellett; ebből íolyólag pedig az elsőbiróság ítéletének az alp.-t viszonkeresetével elutasító rendelkezése helybenhagyandó volt, mert a felhozott okokból érdemleges ítélet a viszonkereset fölött sem volt hozható. (1895. febr. 2. 93. sz.) C.: A másodbirőság ítélete... a kereset elutasítására vonatkozó felebbezett részében helybenhagyatik és pedig a kereset elutasítására nézve 'ajlp. kizárólagos birtoklásának nem igazolására fektetett indokolásánál fogva; s mert tekintettel a tanuk vallomásaira és a per egyéb adataira, kétségtelenül kitűnik, hogy alperes a peres ingatlannak nem kizárólagos birtokosa és hogy az alperessel közös birtokosok 11. 5734/1895. sz.) = Jelen eset az előbbitől abban különbözik, hogy ott a tulajdonilag követelt ingatlant többen bár, d'e megosztva birtokolták és igy az egyik birtoklótárs ellen hozandó marasztaló itélet érintetlenül hagyhatta a többi, perbe nem vont birtokostársakat; a jelen esetben ellenben a kereset az özvegyi jogon birtokló egyik társ ellenében nem volt elbírálható az ugyanazon ingatlant vele közösen birtokló örököstársak érintése nélkül. Ezért az eltérő állásfoglalás a két egyébként hasonló esetben. V. ö. azonban még a következő határozatokat. 263 C. : A felperesi kereset arra irányul, hogy a fele részben felperes nevén álló becsehelyi 608. számú telekjegyzőkönyvi 1199. helyrajzi számú ingatlant tartozzék az alperes fele rész arányában a felperesnek közös birtoklásába bocsátani. Ezzé' szemben az alperes a viszonválaszában felhozott módosításhoz képest azt hozta fel első sorban védelmül, hogy a fele részben per tárgyául szolgáló ingatlant csak lk részben birtokolja saját jogán, mint S. Mihály jogutóda, ellenben a többi 3/4 részének csakis mint kiskorú gyermekeinek S. Andrásnak és Istvánnak természetes és lörvényes gyámanyia a kiskorúak jogán és képviseletében van birtokában; a mely védelem, hogy helyes, vagyis hogy a fele részben per tárgyául szolgáló 1199. helyrajzi számú ingatlant R. Borbála halála után annak az első férjétől származó unokái kiskorú S. András és István (az aíperesnő gyermekei) és fia S. Mihály vették birtokba: ez kitűnik a R. Borbála által a jelen perbeli felperes J. Anna ellen indított telekkönyvi ki-