Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

A tulajdonjog alanya 145 foglalt dolog a beavatkazó tulajdonának van nevezve, csak következménye annak, hogy a végrehajtás a beavatkozó ellen vezettetett: de különben is egymagában a jogra vonatkozó téves nyilatkozat még joghátránynyal nem jár. Minthogy ekként a felp. gondnokoltja a kérdéses vasútvonalra, melynek alkotórészei az alp. által felülfoglaltattak, a tulajdonjogot megszerezte s tulajdonjoga a javára történt foglalás által meg nem szűnt; és minthogy a tulajdonjog anyagi tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy a felp. tulajdonát tevő vagyonnak más személy tartozásának kielégítése végett való árverési eladását megakadályozza: a felebbezési birósásc ítéletét a per főtárgyára nézve meg kellett változtatni s az alp. javára felülfoglalt vagyont ez alól a foglalás alól feloldani. (1902. máj. 7. 1901. évi I. G. 690. sz.) 221 .Debreczeni T.: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított és itt is irányadóul szolgáló tényállás szerint a kereset tárgyát képező négy darab malomkő a vételi ügylet létrejötte, illetve a vétel tárgyát képez őingatlan birtokba vétele idejében a kérdéses szélmalomban lévén elhelyezve, mint annak czéljaira és rendeltetésére szolgáló felszerelés, illetve beruházás, az id. szerződés alapján az alp. tulajdonába ment át és e tekintetben az a körülmény, hogy a vételi ügylet létrejötte és annak foganatba vétele alkalmával a kereset tárgyát képező malomkövek tényleg használatban nem voltak, különbséget nem tesz azért, mert ilyen megkülönböztetést kifejezetten maguk a szerződő felek sem állapítottak meg, a malomkövek pedig a malomnak — a dolog természeténél fogva — alkotó részét képezvén, külön kikötés hiányában, a főtárgygyal együtt szintén eladottaknak tekintendők. (1895. ápr. 3. G. 3.) C.: Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát a tulajdonjogból folyóan a függő termés mint a dolog természeti gyümölcse is illeti, ha csak arra vonatkozó jogát másra át nem ruházza. (1897. márcz. 4. I. G. 431. sz.) 222 Bpesti T.: Anyagi jogszabály, hogy oly mellékdolgok, melyek a fődolog czéljaira rendelvék, mint a fődolog tartozékai, annak sorsát osztják ; a ház felszerelését képező fürdő- és closetberendezés és vaskályha, mint eme ház tartozékai, a házzal együtt, vevő tulajdonába megy át. (1898. szept. 27. I. G. 176.) = Bíróságaink, miként e határozatokból is kitűnik, gyakran «tartozék» nevével illetik a dolog alkotórészét. Postaföld tulajdona. 223 Epesti tsz. felebbezési tanácsa: Alapos alp.-nek az a panasza, mely az anyagi jogszabály megsértésére vonatkozik ; mert a bíróság anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazott, illetőleg nem létező anyagi jogszabályt alkalmazott akkor, amikor a felperest a kőlap kiadására azért kötelezte, mert a kőlap az alperes által megvett házzal Döntvénytár. 10