Magánjog 1. kötet, Személyjog és dologjog (Budapest, 1904)

Sommás visszahelyezés 105 sabbra emelését akarnák, avagy ezek átalakítását, ajtót, ablakot nyitni óhajtanának, ez a történt beépitkezés s közös fal miatt nem eszközöl­hető. De sérelmére van felp.-ek telekkönyvi tulajdonát képező háza végfalában szakértő mérnök által is igazolt 9 vasgerenda behúzása is, mert általános jogi szabály, hogy kiki csak a saját telkén épített falával rendelkezhetik. Ezen szolgalmi jogot, mely telekkönyvileg ki­tüntetve nincsen, felp.-ek tűrni nem tartoznak. (1899. febr. 15. 1210. sz.) Nagyváradi T.: A tsz. ítéletét megváltoztatja, felp.-eket ke­resetükkel elutasítja. Indokok; Felp.-ek azt, hogy a b) alatti térrajzon a), b), c)-vel jelölt terület-részecske mily kiterjedésű volt s főképp, hogy az oly alakban bármily mennyiségben az ő telkükhöz tartoznék s ennek ki­egésztitő részét képezné, nem bizonyították. Ellenkezőleg a peres fe­lek előadásából s a tanúvallomásokból kitűnő abból a körülményből, hogy a hivatolt térrajzon a b)-vel jelölt vonal az a vonal, amelyen az alp.-i telken volt s a felp.-i ház felépítése előtt a felp.-i telek felől szabadon állott régi ház falazata húzódott s ennek a régi háznak eresze a felp.-telek felé nyúlt ki, már pedig az eresz a szomszédos telek lég­ürébe nem nyílhatott s így a csepegő a felp.-ek telkén nem lehetett és abból a körülményből, hogy a felp.-ek közvetlen előde, házát, végső falának tövébe az alp.-i telken volt régi ház fedeléről lefolyó viztől megvédendő, megegyezés folytán az alp.-i telken volt régi házra saját költségén csatornát építtetvén, ennek gondozását az alp.-i telek akkori tulajdonosára bizta, mit az teljesített is s a hivatolt térrajz a)—c)-vel jelölt vonalán levő kerítést is ez tataroztatta; okszerűen az következtet­hető, hogy a kérdéses területecske az alp.-i telekhez tartozik és hogy a felp.-i háznak az alp.-i telek felé esett, a térrajzon b), c)-vel jelölt végső fala szorosan a két telket elválasztó határvonalon épült. Nincs tehát alapja ama kereseti kérelemnek, amely a kérdéses területrésznek előbbi állapotába való visszahelyezésére s felp.-ek bir­tokába adására irányul, de nem követelhető az sem, hogy a térrajz*) n b), c)-vel jelölt vonalon volt s ledőltével beismerése szerint a jelzett vonalon tul, tehát az alp.-i telekbe erősen kiszélesítve és igy részben az alp. telkén emelt fal meghagyásával az abba helyezett vasgerendák eltávolíttassanak s a meglevő fal mellé alp. által külön fal emeltes­sék, avagy, hogy a most már közös fal elbontassák s a felp.-i végső falat emeltessen, hanem ha és amennyiben az alp.-i építkezés bármi tekintetben káros lenne, csupán a netáni kár megtérítése, mert akkor, midőn a felp.-ek a házat megvették, a per adatai szerint mindkét ház a jelen állapotban volt s igy vették meg és át a most tulajdonukat ké­pező házat, a felp.-i jogelőd pedig saját vallomása szerint az alp.-i építkezésről tudomással birt, ezen építkezés alkalmával háza végső falá­nak bedőltéről külön értesítést is nyert s az alp.-i építkezés ellen sem ő, sem e tekintetben megbízottja, a házában lakott s időközben el­halt át. E. Mihály ügyvéd nem tiltakozott, az építkezést nem akadályozta

Next

/
Thumbnails
Contents