Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Adóügyek. 01 pontja alapján 2—100 koronáig terjedő birsággal büntetendő. A birságnak ezzel az indokolással való kiszabása és fentaríása azonban jogtalan, mert az 1881. évi XXXIV. törvényczikk 10. §-a c) pontja csakis abban az esetben alkalmazható, ha a közjegyző birói megbízásból jár el, például hagyatéki tárgyalásnál stb. Ha azonban nem birói megbízásból, hanem az ügyfelek megkeresése alapján jár el, az eljárás minémüsége szerint az esetben, ha előtte vagy közbenjárásával kötik a felek a jogügyletet, vagy a bélyegzési kötelezettség terheli őt első sorban, amennyiben az illeték kötelezőleg bélyegben rovandó le, vagy pedig a bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben az illeték kiszabás utján állapítandó meg. Olyan esetben pedig, mikor az ügyletet nem az ő közbenjárásával kötik meg, vagyis mikor ő csak például azt a tényt tanúsítja, hogy az okiratot a kiállító fél előtte sajátkezüleg irta alá, a közjegyző kötelessége csupán az. hogy a bélyeg- és illetéki szabályok megtartására ügyeljen s ebből folyólag kötelessége az esetben, ha az okiraton a bélyegben lerovandó illeték le nem rovatott, leletet felvenni s amennyiben ezt elmulasztaná, nem az 1881. évi XXXIV. törvényczikk 10. §-a, hanem csakis a bélyegtörvény 117. §-a értelmében bírságolható. A jelen esetben azonban az illeték nem volt kötelezőleg bélyegjegyekben lerovandó s így leletfelvételnek sem volt helye. Az okiratnak illetékkiszabás czéljából való bemutatása pedig azért nem volt a panaszosnak kötelessége, mert az 1881. évi XXXIV. törvényczikk 4. §-a, amely a bemutatási kötelezettségre most egyedül az irányadó, a közjegyzőt az ilyen előtte felmutatott okiratok bemutatására nem kötelezi s így ezzel a törvénynyel szemben a panaszolt határozatban idézett 1875. évi pénzügyminiszteri rendelet irányadó már csak azért sem lehet, mert az 1881. évi XXXIV. törvényczikk 51. §-a az illetékek kezelése tárgyában kiadott minden előző törvényt és rendeletet hatályon kivül helyezett. Kb. 19.950/910. P. sz. Hasonló Kb. 20.050/P. 99. (Gr. V. 584. 1, Gl. X. 451. 1.) V. ö. Kb. 13.670. 1900. P. (Gr. V. 580. 1. Gl. X. 448. 1.) Adóügyek. 1876: VI. t.-cz. 58. §.; 1883: XV. t.-cz. 12. §. 163. A néptanítóknak és állami hivatalnokoknak biztosított községi adómentesség szorosan magyarázandó; a kereskedelmi, felső leányiskolái és zeneiskolai tanárokra és tanítókra ki nem terjeszthető. (2906— 1910. K. szám.) 1883: XLIV. t.-cz. 11. §. és 1889: XXVIII. t.-cz. 8. §. 164. Jogerősen kivetett adót adóalap hiánya czimén törölni vagy leszállítani nem lehet. Az a kifogás, hogy az adó kivetésénél az adó-