Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Illetékdijjegyzék. 87 azt rendeli, hogy a kérelmet csakis egy hatóságnál, a főjelzálog biróságánál lehet előterjeszteni. Kb. 14558/910. P. sz. V. ö.: a közigazg. birósági pénzügvi 9. sz. döntvénynyel CGI. L. 698; Gr. V. 602. és Gl. X. 460. 1.) 156. a) A felszámolási viszonynak a czégjegyzékben való kitüntetését kérő beadvány nem esik az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 16. a) pontjában megszabott illeték alá. b) Az a körülmény, bogy a beadványban több felszámolónak a be­jegyzését kérik, nem törvényes ok arra, hogy az illetéki díjjegyzék 13. tételének IV. 16. e) pontjában meghatározott illeték többszörösen köve­teltessék. C27.343/1909. P. szám.) V. ö.: fentebb 7448/910. P. sz. határozattal. Kb. 14.400/908. (Gr. XVI. 70 L); Kb. 5516/902. (Gr. V. 603. 1. és Gr. X. 459. 1,) 157. A sommás per tárgyalásán előterjesztett és a tárgyalási jegyző­könyvbe fölvett viszonkereseti kérelemtől az 1894. évi XXVI. törvény 2. §-a alapján beadányi illetéket követelni nem lehet. Kb.: A kérdéses sommás perben a tárgyaláson az alperes ál­tal előterjesztett viszonkereseti kérelem a tárgyalás egyik mozza­natát képezi, s mint ilyen után beadványi bélyegilleték, de sőt II. példányi és- felzeti bélyeg — az illetéki díjjegyzéknek sem 13., sem 52. tétele alapján nem követelhető. De az 1894. évi XXVI. tör­vényczikk 2. §-a értelmében sem követelhető illeték ezen a czimen, mert a sommás tárgyaláson előterjesztett beszámítási kérelem vagy viszontkereseti kérelem szorosan véve az alperesi védekezés keretébe eső olyan előterjesztés, mely nyilvánvalóan a contradic­torius eljárásból folyik s így külön illeték alá eső perbeli nyilat­kozatnak vagy kérelemnek nem tekinthető és pedig annál ke­vésbbé, mivel az idézett 1894. évi XXVI. törvényczikk 2. §-ának határozmánya csak az olyan kérelmekre vonatkozik, amelyek írásban előterjesztve külön bélyegilleték alá esnének, már pedig sommás eljárásban megtartott szóbeli tárgyaláson viszonkeresetet Írásban előterjeszteni egyáltalában nem lehet, hanem csakis élő­szóval a tárgyaláson s az ezt is tartalmazó tárgyalási jegyzőköny­vön a megfelelő ivbélyeg rovandó csak le. Kb. 10613/910. P. sz. lásd fentebb 19582/910. P. sz. határozatot. 24. tétel. 158. Ha ingatlan és ingó dolgok nem csupán ingatlanért, hanem ezen felül még készpénzért is ruháztatnak át. az ingó dolgok értékétől nem 4-3% csereilletéket, hanem csak III. fokozatú okirati illetéket lehet követelni. C22052/1910. P. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents